A koronavírus-vakcina kifejlesztéséért folyó őrült verseny a hajrájához közeledik, ezért felvetődik a kérdés: milyen mélyre kell a zsebünkbe nyúlnunk azért, hogy megkapjuk az oltást. Ezzel kapcsolatban csak becslések állnak rendelkezésre, amelyek dózisonként háromtól harminc dollárig (ezer-tízezer forint) szóródnak - írja a Financial Times. Ezek nyilván valamiféle nagykereskedelmi árak, amelyek nem tartalmaznak szállítási és értékesítési költségeket, illetve adókat.

Bár az oltásfejlesztésekre dollármilliárdos támogatásokat kapott a gyógyszeripar, a vállalatok vonakodnak pontos adatot adni arra vonatkozóan, mennyibe kerül majd egy szúrás. Azt mondják, hogy ez sok mindentől függ, például az egy dózissal elérhető védettség nagyságától, a kísérleti eredményektől és persze a gyártási költségektől, illetve attól milyen erős lesz a konkurencia. A keresletet befolyásolják olyan tényezők is, hogy a vevők privát piaci szereplők-e - például biztosítók -, vagy kormányok, vagy magánszemélyek.

Kapcsolódó

Szokatlan tényezők

A pandémia miatt szokatlanul gyorsan és egyedi módszerekkel folyik az oltások fejlesztése. Számos különböző típusú vakcina készül, amelyek gyártási technológiája eltérő. Emellett a gyógyszergyártók - eltérve normális szokásaiktól - készek azonnal átadni a termék gyártását más vállalatoknak. Mindez tovább nehezíti a költségek kiszámolását.

A brit üzleti lapnak kiszivárogtatott információk szerint az Európai Bizottság és az AstraZeneca gyógyszermulti között folyó tárgyalások 3-4 dolláros (1000-1200 forint) dózisonkénti árról folynak. A Johnson & Johnson, a Sanofi és a GSK közös fejlesztésű terméke esetén 10 dollárral (3100 forint) számolnak. Szeptember elején a Sanofi elnöke, Oliver Bogillot - a 10 dolláros árral összhangban - azt mondta, hogy kevesebb mint 10 euróba kerülhet majd az oltás.

A Moderna biotech cég, amely egyelőre veszteséges, várhatóan 50-60 dollárt fog kérni egy pár dózisért, azaz két szúrásért, ami fele annak az árnak, mivel korábban kalkuláltak. Más biotechnológiai vállalatok, mint például a CureVac csak annyit közölnek, hogy áraikban etikailag korrekt árrést fognak érvényesíteni.

Civil nyomásgyakorlás

Civil szervezetek nyomást gyakorolnak a cégekre annak érdekében, hogy nonprofit alapon kínálják majd a koronavakcinájukat. Ez késztette a Moderna vállalatot arra, hogy augusztusban vállalja, maximum 37 dollár (11,4 ezer forint) lesz az oltásának dózisonkénti ára. Kínában a Sinovac készítménye az egyik befutó, ezt már el is kezdték árulni egyes városokban, amelyek bajban vannak. Ezek esetén két dózisért 60 dollárt (20 ezer forint) kérnek.

Kritikus kérdés, hogy a gazdag országoknak a világot fenyegető közös veszély miatt támogatniuk kellene-e anyagilag a szegényeket. Egy keresztfinanszírozásról lenne szó: a fejlett országokban kissé drágább lenne az oltás azért, hogy cserébe a fejletlenebbekben olcsóbb lehessen. Bill Gates, a Microsoft alapítója, filantróp üzletember úgy véli, hogy a szegényebb országokban a dózisonként három dollár az elfogadható maximális ár.

Hol gyártsák?

Néhány olyan gyógyszergyártó, amely a feltörekvő országokhoz, például a kiterjedt gyógyszeriparral rendelkező Indiához tartozik, bírálja a nyugati cégeket. A kritika szerint azzal drágítják a készítményüket, hogy nem tudják a kellő szintre feltornászni a gyártást, s ezért nem tudnak megfelelni az óriási keresletnek. Nem akarják az egész világon fogalmazni az oltásukat, mert azzal a három dollár/dózis árral kellene versenyezniük, amit mi kérünk - mondta Adar Poonawalla, az indiai Serum Institute, a világ legnagyobb vakcinagyártó cégének vezérigazgatója.

Mi pici árréssel dolgozunk, de nálunk ezt a normális - tette hozzá. Szerinte az, hogy Európában magasabbak a gyártási költségek, nem indokolja, hogy az ott készülő vakcinák ára magasabb legyen az Indiában készülő oltásokénál. Az ENSZ Oltóanyag- és Oltási Szövetsége (GAVI) és a Gates Foundation szeptemberben bővítette ki megállapodását Poonawalla cégével 200 millió dózis koronaoltás szállítására, arra a termékre, amelynek licencét az AstraZeneca és a Novavacx adja. Ezeket a szegény országoknak szánják háromdolláros egységáron. Később növelhetik a mennyiséget.

Őrült tempó

Gates abban is bízik, hogy hosszabb távon a verseny is alacsonyan tartja majd az árakat. Szerinte az év végéig, de legkésőbb 2021 első negyedévéig hat készítmény kerülhet piacra, amelyek közül két-három várhatóan jó védekezési hatékonyságot mutat majd. Ez elindíthatja a versenyt. Ugyanakkor elismeri, hogy bizonyos készítmények gyártási költsége magasabb a szokásosnál, ami megdrágítja azokat. Ilyen az AstraZeneca és az Oxford University közös fejlesztésű oltása.

Végül fel kell hívni a figyelmet egy olyan körülményre, ami kifejezetten a koronapandémiával függ össze. A válság miatt a szokásos évtizedes hosszúságú vakcinafejlesztés egy-másfél évre rövidült, ráadásul a cél nem néhány tízmillió oltás gyártásának lehetővé tétele, hanem százmilliós, sőt milliárdos tételről van szó - mondja egy uniós tisztviselő. Ez a két körülmény igen kockázatos vállalkozássá teszi a koronaoltás fejlesztését és gyártását.