Az elnök többször is egyértelművé tette, hogy - figyelembe véve ugyan a járványügyi helyzetet, de - az ország gazdaságának és mindennapi életének újraindítását szorgalmazza. Szeretné, ha szeptembertől az oktatási intézményekben, köztük az egyetemeken is folytatódna a munka.

Donald Trump és a Fox televízió két újságírója Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16-ik elnöke (1861-1865) óriási szobra előtt ültek, s később csatlakozott hozzájuk Mike Pence alelnök és Steve Mnuchin pénzügyminiszter is. "Soha nem volt ilyen csodálatos hátterünk" - mutatott az elnök a kivilágított emlékműre, amely a szövetségi főváros szívében áll.

Kapcsolódó

Trump általában is derűlátón nyilatkozott a következő hónapok kilátásairól, s úgy vélekedett, hogy 2021 "nagyszerű esztendő lesz" az amerikaiak számára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyes tagállamok a saját egészségügyi helyzetüknek megfelelően, a saját ütemezésük szerint indítják újra a gazdasági életet. Bár ebben egyes tagállamok szerinte "nem eléggé gyorsak". Leszögezte: "a lehető leggyorsabban, de biztonságosan kell visszatérnünk a munkához".

A járvány szerinte 80-90-100 ezer halálos áldozatot követelhet. "Ez szörnyűség, egyetlen embert sem szabadna elveszítenünk" - fogalmazott, elismerve, hogy a vírus pusztítóbb, mint amilyenre ő is számított. Ám reményét fejezte ki, hogy a vírustesztek minél szélesebb körű alkalmazásával gyorsabban feltérképezhetők a vírusfertőzések és diagnosztizálhatók a koronavírus okozta Covid-19 nevű, tüdőgyulladásos betegségben szenvedők. "A legjobb vírustesztjeink vannak a világon" - fogalmazott. Hozzáfűzte: "nagyon bízunk benne, hogy az év végéig meglesz az oltóanyag" az új típusú koronavírus ellen.

A videón bejátszott nézői kérdések egyike arra vonatkozott: nem érzi-e úgy, hogy késve tette meg a járványellenes lépéseket. Trump nemmel válaszolt, s emlékeztetett arra, hogy már februárban lezárta az amerikai repülőtereket a Kínából érkező - nem amerikai állampolgárságú - utasok előtt, miközben politikai ellenfelei "rasszizmussal" vádolták meg, mert "kínai vírusnak" nevezte a kínai Vuhan városából elterjedt koronavírust. Az elnök konkrétan Nancy Pelosi, demokrata párti házelnököt és Joe Bident, a demokraták várható elnökjelöltjét említette meg, mint akik bírálták őt ezért. Azt hangoztatta: "helyesen cselekedtünk, és legalább másfélmillió ember életét mentettük meg" a határok lezárásával először a Kínából, majd az európai országokból érkezők előtt.

Trump ismét bírálta Kínát, mert szerinte Peking nem időben és nem teljes mértékben adott tájékoztatást a vírus terjedéséről és a járványról, s ismételten leszögezte, hogy ezért majd el kell számoltatni Pekinget. Kifejtette azt is, hogy az amerikai hírszerzés csak január végén tájékoztatta őt a koronavírus járványáról, de - mint mondta - úgy informálták őt, hogy a vírus nem különösebben veszélyes.

"Január 23-án jelentették nekem, hogy lehet, elér bennünket a vírus, de azt mondták, nem nagy ügy. Egyszóval, nem tűnt olyannak a helyzet, hogy csinálnunk kell valamit" - mondta Trump. Majd úgy folytatta: "nem sokkal ezt követően zártam le az országot Kína előtt. A szobában akkor huszonhárman voltunk, s én voltam az egyetlen, aki a határok lezárását akarta".