Szörnyű lenne az önkéntes karantén? Nem annyira - integetni kell a rendőrnek

Egy marosvásárhelyi háziorvos pontos beszámolót adott arról, hogyan töltötte férjével az időt kéthetes önkéntes karanténjukban, miután nyaralásukat megszakítva hazatértek Olaszországból.
Barabás Júlia, 2020. március 15. vasárnap, 14:42
Fotó: Pixabay

Darkó Zsuzsánna marosvásárhelyi családorvos és férje önként vállalták, hogy vesztegzárban töltenek két hetet, miután olaszországi szabadságuk megszakítva hazatértek, amikor értesültek a koronavírus-fertőzésről. Az életükről szóló beszámolót a Maszol hírportál közölte. Először is lányukat előzetesen figyelmeztették, így volt ideje a vesztegzár idejére elköltözni a házukból.

A lakásban tehát csak férjével ketten maradtak, de nem tekintettek szörnyűségként az esetre: elfoglalták magukat, közös és egyéni tevékenységeket szerveztek, úgy töltötték az időt, mintha egy pihenéssel egybekötött hosszú hétvége lett volna. A félelem ebben a helyzetben nem segít. Nem volt előre felhalmozott élelmiszerkészletük, ahogyan egyéb vírus elleni, "védekezést szolgáló eszközük" sem, mégis átvészelték a 14 napot.

A bevásárlást lányuk és más családtagjaik intézték: a beszerzett élelmiszereket és kenyeret a kapu elé tették, onnan vitték be a lakásba, miután elmentek segítőik. A szomszédok telefonon keresztül ajánlották fel segítségüket, és a szeretteik is telefonon keresztül kommunikáltak velük vagy alkalomadtán az ablakon át integettek, mutogattak egymásnak.

A közegészségügyi igazgatóságtól naponta felhívták őket, és a hogylétükről érdeklődtek: kikérdezték őket arról, hogy tapasztalnak-e magukon bármiféle koronavírus-fertőzést jelző tünetet. A rendőrség naponta meglátogatta őket délutánonként: ilyenkor az ablak elé álltak és integetniük kellett, hogy a hatóság megbizonyosodjon róla, nem hagyták el a lakhelyi karantént.

A háziorvos úgy véli nincs értelme attól tartani, hogy a karanténba vonulókat megveti a társadalom, valamint az sem jó ötlet, hogy az emberek élelmiszerkészletek felhalmozásával próbálnak védekezni a vírus ellen. Ennél sokkal fontosabb a felelősségtudat, és a szabályok betartása.

HOZZÁSZÓLÁSOK