A közel-keleti és az észak afrikai országokban minden öt fiatal felnőtt közül kettő foglalkozik többé-kevésbé aktívan a kivándorlás gondolatával - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss felméréséből a Financial Times tudósítása szerint.

Az Arab Youth Survey névre hallgató felmérésben összesen négyezer, 18 és 25 év közötti felnőttet kérdeztek meg 17 országban. A fiatalok 15 százaléka válaszolta az, hogy aktívan foglalkozik a kivándorlással. További 27 százalék egyelőre csak mérlegeli ennek lehetőségét országának gazdasági helyzete és a korrupció miatt. Az IMF rendszeres felmérése során először tettek fel kérdéseket a kivándorlással kapcsolatban.

Sok a probléma, sok a fiatal

A koronavírus-járvány soha nem tapasztalt bizonytalanságot hozott magával - mondta a felmérés eredményével kapcsolatban Jihad Azour, az IMF regionális igazgatója. A térségben mindenhol a gazdasági aktivitás gyors lassulása látható. Ez a visszaesés jelentősen súlyosbítja a humanitárius és menekültügyi problémákat, amelyekkel ezen konfliktus sújtotta és törékeny országoknak szembesülniük kell - tette hozzá az igazgató.

A közel-keleti és az észak-afrikai országok rendelkeznek világszerte az egyik legfiatalabb lakossággal, és a fiatal felnőttek körében itt az egyik legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A régió azon országaiban, amelyeket konfliktusok sújtanak, sokkal magasabb arányt mért kivándorlási hajlandóság tekintetében a kutatás. Az ilyen közel-keleti országokban a fiatalok majdnem kétharmada, az észak-afrikaiakban pedig fele foglalkozik aktívan vagy lehetőség szintjén az emigrációval.

Megdöbbentő adat Libanonból

Különösen magas lett az arány Libanonban, ahol a kormányválságot és a gazdasági válságot csak súlyosbította az augusztusi hatalmas bejrúti kikötői robbanás. A libanoni fiatalok kétharmada szeretné elhagyni országát, vagy számol ennek lehetőségével. Líbiában, Jemenben és Irakban ez az arány nagyjából kétharmados. A válaszadók egyharmada azt mondta, hogy a koronavírus járvány és annak következményei növelték kivándorlási hajlandóságukat.

A kivándorlást tervezők körében az európai uniós országok egyáltalán nem szerepelnek a legkedveltebb célpontok között. A legtöbben az érintett országokból az Egyesült Arab Emirátusokban kezdenének új életet. A legszívesebben választott célországok között Németország az ötödik, amit megelőz az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság.

Az, hogy sikerül-e valamelyik gazdagabb Öböl-menti monarchiába bebocsátást nyerni, nagyban függ attól, hogy sikerül-e ott munkát szerezni. A nyugati államok hivatalos bevándorlási programjaiba bekerülni nagyon nehéz, így nem csoda, ha sokan próbálkoznak a Földközi-tenger térségében a kockázatosabb, nem legális hajóutakkal - írja a brit lap.

Feszült a politikai hangulat, tüntetések jöhetnek

Az egyre nagyobb kivándorlási vágy növekvő politikai nyugtalansággal párosul. A lap idézi az Asda'a BCW nevű kommunikációs ügynökség felmérését, amely szerint nagy a támogatottsága a térségben azoknak a megmozdulásoknak, amelyek tavaly az algériai, a libanoni, az iraki és a szudáni vezetés eltávolításához vezettek, mindezt nyolc évvel az Arab Tavasz után. Sokan további elégedetlenségi hullámra számítanak. A líbiai válaszadók 86 százaléka, a tunéziaiak több mint fele, az egyiptomiak 40 százaléka úgy véli, jövőre további megmozdulásokra kerülhet sor.

Még a nyugodtabbnak számító Öböl-Államokban is hasonló a helyzet, a bahreiniek negyede, az omániak ötöde számít jövőre demonstrációkra. A megkérdezettek 40 százaléka a korrupciót, 29 százaléka a jó munkalehetőségek hiányát jelölte meg a tüntetések okaként.

Leginkább a munkanélküliség miatt aggódnak

A fiatalok körében a munkanélküliség a Közel-Keleten és Észak-Afrikában eléri a 27 százalékot, ez mintegy duplája a globális átlagnak. A megkérdezettek 87 százaléka fejezte ki aggodalmát a munkanélküliség miatt, míg felük úgy vélte, az adott kormányok nem képesek kezelni ezt a problémát.

Azour szerint pozitív jelként értelmezhető, hogy a fiatal arabok körében egyre nagyobb az érdeklődés a nem hagyományos munkakörök iránt, s egyre kevesebben várnak munkát az államtól. Nőtt azok aránya, akik saját vállalkozás indítását tervezik és egyre inkább kihasználják a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket is.