Újabb jóslat a járványról - Magyarországra és a világra

Egy amerikai egyetemi kutatóintézet becslést készített arról, hogy az idei nyár második feléig hányan veszíthetik életüket koronavírus-fertőzés miatt Európában és az USA-ban, ám akad brit szakértő, aki ezt vitatja. Falus András immunológus akadémikus szerint reálisan egy évre van a világ a megoldás nyújtó vakcinától, de nem elképzelhetetlen, hogy hamarabb meglesz az oltás.
Komócsin Sándor, Csernátony Csaba, 2020. április 10. péntek, 11:03
Fotó: Getty Images

Az Egyesült Királyságra mérheti a legsúlyosabb csapást a koronavírus-járvány Európában: augusztus 4-ig több mint 66 ezer brit veszítheti életét a vírus okozta betegségben (covid-19). Legalábbis ezt állítja az amerikai Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME), a Washingtoni Egyetem kutatóintézete a CNBC cikke szerint.

Az intézet eredetileg azért fejlesztett ki egy módszert a koronavírus-fertőzések terjedésének és a haláleseteknek az előrejelzésére, hogy segítse az amerikai kórházakat és a hatóságokat a járvány kezelésében. Az IHME Európában Máltán és Cipruson jósolja a legkevesebb halálos áldozatot, 19-et, illetve 54-et.

Összesen 151 ezer ember halhat meg a koronavírus miatt Európában, szemben az Egyesült Államokra vonatkozó kicsit kevesebb mint 82 ezres jóslattal (körülbelül ilyen arányban nagyobb az európai lakosság, mint az amerikai). Az előrejelzés 2020. augusztus 4-éig szól.

Az európai adatokat részben az egyes országok kormányainak jelentésére, részben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számaira alapozták, emellett figyelembe vették azt is, hogy egy-egy ország milyen biztonsági, szociális távolságtartási intézkedéseket vezetett be. A szóban forgó prognózis szerint Magyaországon 477 áldozata lesz a koronavírus okozta betegségnek. (Magyarországon április 10-ig 77-en vesztették életüket a koronavírus miatt, többségük idős volt és krónikus betegséggel küzdött.)

Az ördög a részletekben

A halálozási rátákat befolyásolja, hogy az egyes országokban a várható megbetegedésekhez képest hány intenzív kórházi ágy (intensive care unit, ICU) van. Az Egyesült Királyság esetén az amerikai szakértők szerint összesen közel 103 ezer átlagos kórházi ágyra lesz szükség a járvány idején, amivel szemben kevesebb mint 18 ezer áll. Ezen belül 24,5 ezer ICU ágy kellene, de csak 799 van. Az elemzés szerint egyébként a szigetországban április 17. lehet a legtragiksuabb nap, amikor majdnem 3000-en veszthetik életüket.


Az IHME becslését vitatja Neil Ferguson, az Imperial College London professzora, aki szerint feleennyi kórházi ágyra lesz szükség és az elhunytak száma is fele lesz annak, mint amit az amerikai szakértők jósolnak. Az Imperial College London kutatói, akik segítették a brit kormányt a járvány kezelésében, úgy becsülik, hogy hétezer és húszezer között lesz a brit áldozatok száma. Az alsó határt már elérték az országban, ám a kormány értékelése szerint a fertőzés terjedése "jó pályára állt".

Mit lehet elérni az "elfojtással"? Mikor lehet vakcina?

Neil Ferguson és csapata a március végén közzétett kutatásukban azt vizsgálták, hogy elég-e enyhébb intézkedésekkel csillapítani a járványt vagy drasztikusabb lépésekkel meg kell próbálni elfojtani. A professzor által ismertetett modell szerint a koronavírusra a március végéig megismert adatok szerint az volt a jellemző, hogy egy olyan társadalomban, ahol nem vezetnek be semmiféle óvintézkedést, egy beteg átlagosan 2,4 embernek adja át a fertőzést. Ha enyhébb intézkedéssel csillapítják (mitigation), akkor ezt az értéket lejjebb szorítják, de még 1 felett marad, vagyis a fertőzöttek és a fertőzésen átesettek összlétszáma folyamatosan nő, csak lassabb ütemben. Ez nem más, mint a közösségi médiában terjedő "lapítsd le a görbét" (flatten the curve) elgondolás.

A másik megoldás az elfojtás (suppression): ez Fergusonék modelljében azt jelenti, hogy a kényszerintézkedések következtében annyira megritkulnak a fertőzés átadását segítő találkozások, hogy egy beteg átlagosan 1-nél kevesebb embernek adja át a fertőzést.

Ferguson beszélt arról is, legkorábban nagyjából egy-másfél év múlva van esély arra, hogy elérhetővé váljon egy hatékony, tömegesen elérhető vakcina. Szerinte addig valóban le lehet szorítani a járvány szintjét az egészségügy ellátóképességének határa alá. Ez azonban nem old meg mindent: az elfojtás stratégiájával el lehet érni, hogy a vírus nem fertőzzön meg nagy tömegeket, ugyanakkor pont emiatt nem alakul ki a nyájimmunitás, amikor a fertőzésen átesettek maguk is lassítani kezdik a terjedést. A nyájimmunitás lényege, ha kellően sokan megfertőződnek, akkor a legveszélyeztetettebbekhez nem jut el a vírus, tehát kialakul egyfajta természetes védelem.

Az Imperial College London szakértői szerint a koronavírus már az egész világon jelen van, és az intézkedések egyike sem nyújt 100 százalékos védelmet, ezért jelenleg nem érdemes arra számítani, hogy a vírus egyszer csak eltűnik. Fergusonék modellszámításai azt mutatják, hogy a korlátozó intézkedések feloldását követően a járvány hamarosan újult erővel beindulhat. A kutatócsoport szerint a következő megoldást érdemes követni a védelmet nyújtó vakcina megjelenéséig: a szélesebb körű rendkívüli korlátozó intézkedéseket (mint a szociális távolságtartás és az iskolák bezárása) rendszeresen újra be kell vezetni az intenzív osztályok leterheltségétől függően. A modellszámítások alapján Fergusonék arra számítanak, hogy a rendkívüli intézkedések fenntartására a vakcina elérhetőségéig hátralevő idő nagyjából kétharmadában szükség lehet.

Felpöröghet a vakcinafejlesztés?

Falus András immunológus akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia portálján csütörtökön megjelent interjúban beszélt többek között arról, hogy jelenleg hol tart a vakcinafejlesztés és milyen módszerekkel próbálkoznak a kutatók világszerte.  Persze a legfontosabb kérdés, hogy mikor lesz valódi védelmet biztosító oltás, erről Falus András azt mondta, a hatóságok jóváhagyása mellett elképzelhető, hogy átugorhatják a hagyományos fejlesztési fázisok némelyikét.

Általában is elképesztő mértékben felgyorsították a kutatásokat és a vizsgálatokat, és bár reálisan körülbelül egyévnyire vagyunk a vakcinától, azt is elképzelhetőnek tartom, hogy esetleg már az idei év végére megszületik. Szerencsére az ipari kapacitások olyan jelentősek, hogy a vakcina elkészülte után igen hamar tömegek juthatnak majd védőoltáshoz.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Zsaba, 2020.04.10 21:33

A tudományban nincsenek jóslatok, csak előrejlezések és prognózisok, melyek maguknban foglalják a tévedés lehetőségét, annak belátását... ezek saccolások, becslések, nem is akarnak pontosak lenni túlzottan, inkább nagyságrendiek, de még úgy is fenntartják a tévedés jogát... a jósló az pontos akar lenni, ezért feltétlen hauzdozik, sokszor saját magának is...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html