Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A világ 3,3 milliárd alkalmazottként dolgozó lakójának 81 százalékát fenyegeti az a veszély, hogy teljesen vagy részben elveszti az állását - állapítja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a BBC tudósítása szerint.

Gyorsaság = megoldás

A mindennapi életet érintő korlátozások miatt, amelyeket a világ minden országában bevezettek, sok cég tönkrement, utcára téve az alkalmazottait, akik hosszabb vagy rövidebb ideig nem számíthatnak arra, hogy állást kapnak. A dolgozók és az üzleti vállalkozások katasztrófával szembesülnek - fogalmaz cseppet sem finoman Guy Ryder, az ILO főigazgatója.

Ráadásul a rémes várakozások mind a fejlett, mind a feltörekvő országokat érintik, a legsúlyosabb következményeket csak határozott, közös fellépéssel enyhíthetik a világ országai. A gyors és a késlekedő beavatkozás tesz majd különbséget aközött, hogy az emberek átvészelik-e a bajt vagy a világ foglalkoztatási rendszere összeomlik - véli az igazgató. Az ILO várakozása szerint a koronavírus-válság 2020 második negyedévében a világgazdaságban leradírozza a munkaórák 6,7 százalékát, ami 195 millió teljes állásban foglalkoztatott ember elbocsátásával ér fel.

Növekvő munkanélküliség

A legsúlyosabban érintett régió az arab világ lesz, amelynek országaiban eltűnik a munkaidő 8,1 százaléka. Ez olyan, mintha ötmillió teljes állásban foglalkoztatott ember veszítené el az állását. Ennek következtében az idei évben nőni fog a munkanélküliség a világon, hogy mennyivel, az két tényezőtől függ:

  • Milyen gyorsan lábal ki a világgazdaság az év második felében a járvány okozta gazdasági válságból.
  • Milyen hatékonysággal növelik a kormányok és a jegybankok gazdaságösztönző beavatkozásai a munkaerő-keresletet.

Eltérő hatás

A különböző szektorokra eltérően hat a gazdaság hirtelen leállása. Nem meglepő módon az idegenforgalom teljesen lefagyott, a szállásszolgáltatás szintén, a vendéglátás pedig csak a házhoz szállításra alapozva tudja menteni, ami menthető. A feldolgozóipar kevésbé járt rosszul, mert a gyárak a leállás idején elvégezhetnek karbantartási munkákat. A kiskereskedelmen belül az élelmiszerek értékesítését kevéssé, ám minden egyéb termék eladását jelentősen érinti a fogyasztói kereslet visszaesése. Hasonlóan vegyes a kép az ingatlanágazatban.

Ezek együtt foglalkoztatják a világ alkalmazottainak 38 százalékát, 1,25 milliárd embert. A jobban veszélyeztetett ágazatok az amerikai kontinensen és Európában felülreprezentáltak: az előbbi térségben ezekben dolgozik az ott élő alkalmazottak 43,2 százaléka, az utóbbiban a 42,1 százaléka. Afrikában, az arab országokban és az ázsiai és csendes-óceáni térségben magas a feketemunka ezekben az ágazatokban, ám ettől még nem kisebb a baj, ugyanis a feketén foglalkoztatott emberek is elvesztik a bevételüket a válság miatt.

Az ILO szerint a második világháború óta a legsúlyosabb foglalkoztatási válságot éljük át. Az erre adott válaszunk a legkomolyabb tesztje annak, hogy a világ országai képesek-e együtt cselekedni a bajban. Ha egyikük elbukik, magával ránthatja a többit is. Azokon az embereken kell elsősorban segíteni, akik a legsérülékenyebbek és a legkevésbé tudják önállóan megoldani a gondjaikat - fejtegette Ryder.

Hogyan megy neki a válságnak Magyarország?

Azt egyelőre nem lehet legmondani, hogy a járvány hatásai miatt hány ember veszítheti el a munkáját Magyarországon. Ahogy azt sem, hogy a kormány gazdaságvédelmi lépései milyen eredménnyel járnak. Varga Mihály pénzügyminiszter március végén azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy félmillió ember marad állás nélkül. Az is biztos, hogy szinte minden ágazatban jelentős hanyatlást okoz a járvány.

Konkrét tényadatok tehát még nincsenek a járvány munkaerőpiaci hatásairól, annyit lehet tudni, hogy a legveszélyeztetettebb ágazatok közét tartozik a turizmus és a vendéglátás, ez a két szektor világszerte szinte azonnal leállt a járvány miatti korlátozások eredményeként, de a szolgáltatóipar más területein és a feldolgozóiparban is súlyos kieséssel kell számolni.

A hivatalos munkaerőpiaci adatok szerint a múlt év utolsó negyedévében 180 ezren dolgoztak hivatalosan a "vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás"-ban. Ennél azonban jóval többen lehetnek. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének 2018-ban publikált elemzése szerint aturizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a GDP-ben való részesedése a közvetlen és közvetett hatással együtt közel 10 százalék és több mint 500 ezer embernek adott munkát akkor. Ezzel összhangban van a KSH koronavírus-járvány miatt készített egyik új elemzése, amely szerint az elmúlt években a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye bővült, a GDP-nek 1,5-2,0 százalékát realizálták a gazdasági terület szereplői, a kapcsolódó ágazatokat is figyelembe véve a turizmus gazdasági súlya meghaladta a 10 százalékot.

A KSH-elemzés szerint az eddigi kedvező munkaerőpiaci tendenciákat töri meg a mostanra kialakult járványhelyzet. A kedvezőtlen folyamatok azon térségeket érinthetik érzékenyebben, ahol például a feldolgozóipar és a turizmus gazdasági súlya jelentős. Elsősorban a Dunántúl északi és középső részeit, Budapest egyes kerületeit, Észak-Magyarország ipari hagyományokkal rendelkező járásait, valamint az M5-ös autópálya mellett elhelyezkedő járásokat érintheti leginkább.