A koronavíruson legalább akkorát nyernek, mint amekkora pusztítást végez

Ha úgy érzi, mintha pánikhangulat lenne a Vuhan koronavírus (hivatalos nevén 2019-nCoV) miatt a médiában, vagy a tőzsdéken, akkor értékelje úgy, hogy mind a piaci, mind a társadalmi hatását túlértékelik a mostani járványnak. Több kutatás is arra jutott, hogy magának a fertőzéshullámnak sokkal kisebb a gazdasági hatása, mint amekkorára értékelik azt. Viszont ez egy öngerjesztő folyamat: mivel egyes szereplők óvatosabbak lesznek, közvetve nagyobb kárt okoznak, mint ami indokolt. A kitörés kezelésére például dollár-százmilliárdok mozdultak meg.
Szabó Dániel, 2020. február 5. szerda, 18:32
Fotó: Napi.hu

Minden idők egyik leggyorsabban terjedő és legpusztítóbb járványa volt az 1918-as spanyolnátha-kitörés: legalább 17 millióan haltak meg, orvosi statisztikusok szerint csak Európában több mint kétmillió áldozat volt. Bár az első világháború miatt nehéz megbecsülni, hogy pontosan mekkora közvetlen kárt okozott akkor a világgazdaságnak, de a legpesszimistább becslés alapján is 12 százalékos visszaesést okozott a növekedésben. A legoptimistább adatok viszont 5 százalékosra becsülik a kiesést - derül ki Victoria Fan, Dean Jamison és Lawrence Summers az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szaklapjában megjelent tanulmányából.

Ennél viszont jóval dokumentáltabb volt a 2000-es évek elején a SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome, magyarul: Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) kitörése, amely ugyanígy Kínából indult, és ugyan kezelését lassabban kezdték meg, de hasonló intézkedéseket kellett meghozni, terjedési sebessége és volumene szintén egyezéseket mutat a 2019-nCoV járványával. Akkor közvetlenül a betegség 40 milliárd dollárnyi (2003-as árfolyamon 8920 milliárd forintnyi) kárt okozott a világgazdaságnak, ami elsőre ugyan nagy számnak tűnik, de a kínai gazdasághoz mérve elenyésző volt - legalábbis így becsülte Jong-Wha Lee és Warwick J. McKibbin, a Brookings Institution és az ausztrál National University két közgazdásza egy korábban megjelent tanulmányban. Ők a közvetlen hatásokkal együtt - például a kiáramló tőke, a fogyatkozó betéti állományok - úgy becsülték, a kiesés 54 milliárd dollár lehetett.

A két kutató külön hangsúlyozza, hogy a gyors egészségügyi intézkedések, maga az ellátás és a terjedést megelőző lépések csak töredékét tették ki ennek a kárnak. Nagyobb rész volt a turizmus és a szolgáltató szektor által elszenvedett kár, valamint a kieső ipari termelés, a kereskedelem mínusza.

Kontextusba helyezve arra a következtetésre jutottak, hogy az esemény bekövetkeztének évében a gyorsan feltűnő járványok hatása csak marginális. A hosszú távú kifutás pedig nagyban múlik azon, hogy a fertőzöttek milyen demográfiai mutatókkal bírnak, mennyire vesznek részt a termelési, gazdasági folyamatokban. A Vuhan koronavírus (és a SARS) esetében egyelőre azt tapasztalják az epidemiológusok, hogy a legtöbb beteg, halálos áldozat eleve legyengült immunrendszerű. Főként idősek haltak bele eddig a 2019-nCoV járványába, amine a hiánya a közgazdaság morbid szemüvegén át nézve később még pozitív kifutása is lehet: például nem kell számukra nyugdíjat fizetni. Ha viszont felerősödik egy járvány, és teoretikusan a gazdaságilag a munkaerőpiacon aktív szereplőket érinti, akkor az fokozhatja a gazdasági visszaesést.

Érdekes megállapítása a két kutatónak az is, hogy a tanulmány készültekor mintegy 42 millió regisztrált AIDS- vagy HIV-fertőzött volt a világon, akiknek ellátása évi 2000 dollárba került. Ez viszont még a Dél-afrikai Köztársasághoz hasonló feltörekvő gazdaságok GDP-jének is "csak" a 0,2-0,3 százalékát teszi ki közvetlen költségként (vagyis ennyit vitt el a gyógykezelésük). Ennek pedig körülbelül csak a másfélszerese lehet az a kiesés, ami abból adódik, hogy kevésbé aktívak, vagy egyáltalán nincsenek jelen a munkaerőpiacon.

Kérdés, hogy bejönnek-e a tippek

Ezek fényében érdemes nézni, hogy a londoni Capital Economics főközgazdásza Neil Shearing közölte, hogy az elemzőház az eddig várt 5,5 százalékról 3 százalékra módosította az idei első negyedévi, éves összevetésben számolt kínai gazdasági növekedésre szóló előrejelzését.

Ő azzal érvelt a becslés mellett, hogy a SARS 2003-as járványa óta a kínai gazdaság sokkal nagyobb lett és sokkal szorosabban integrálódott a globális beszállítói hálózatokba. Ezért most valószínűbb, hogy a kínai gazdaságot érő esetleges sokk átterjed az egész világgazdaságra. Valamint szerinte közel húsz éve az is visszafogta a visszaesést, hogy éppen padlón voltak a tőzsdék a dot-com-lufi utáni sokk miatt.

Az Oxford Economics az általa eddig várt 6 százalékról 5,4 százalékra gyengítette a kínai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését. A ház eddig 2,3 százalékos globális növekedést valószínűsített 2020 egészére, de szerdai elemzésében közölte: számításai szerint a lassabb kínai növekedés átszűrődő hatásai a világgazdaság idei növekedési ütemét ehhez a várakozáshoz képest 0,25 százalékponttal csökkenthetik - írja az MTI.

Ahogy arról a Napi.hu korábban részletesen írt, az árupiaci termékeknél - fémek, energiahordozók - már látszik egy áresés, ami azt jelezheti előre, hogy a gazdasági szereplők jelentős termeléskiesésekkel számolnak, így sok, már leszerzödött nyersanyag-kapacitás felszabadulhat. Az is látszik, hogy a hajóforgalomban lasszóval sem tudnak szállítási megrendeléseket fogni, annyi szerződést bontottak fel. Viszont a legtöbb elemző szerint a geopolitikai feszültségek - például az Irán-USA konfliktus kiújulása, vagy Trump új izraeli béketerve - eleve negatív hatását erősítette csak fel a koronavírus terjedése miatti aggodalom.

A koronavírus hatása Magyarországra
Az osztrák Erste Bank elemzőinek friss elemzése szerint ha sikerül hamarosan meggátolni a vírus további terjedését, gazdasági hatásai nem lesznek jelentősek a közép-kelet-európai régióra. Sőt, a csökkenő nyersanyagárak még előnyösek is lehetnek Magyarországnak.
A régió szempontjából nagyon fontos autóipari szektorra külön kitértek az Erste elemzői. A Financial Times-ra hivatkozva azt írják, hogy a vuhani régió fontos bázisa a PSA-Peugeot-Citroennnek, a Nissannak, a Hondának és a General Motorsnak. Az ottani termelésük azonban elsősorban a helyi kereslet kielégítésére irányul, így az ottani visszaesésnek nem nagyon lesz a mi régiónkban tovagyűrűző hatása. Köszönhetően az optimalizált logisztikai rendszereknek, a régióban előállított autók alkatrészeit túlnyomórészt szintén a régióban állítják elő. Persze az alkatrészek egy kis hányada Kínából érkezik, az autók hozzáadott értékének 2,5-3,5 százaléka kínai eredetű. Ezek elsősorban gumik, textíliák, vegyipari termékek és elektronikai termékek.
A nyersanyagárakban várható csökkenés annak tudható be, hogy Kína ezek jelentős felvevőpiacának számít. Kína jelentős importőr olajból, rézből és acélból. Az árupiacok eddigi negatív árreakciói azt mutatják, hogy a szereplők komolyan tartanak a kínai kereslet visszaesésétől. A régióban elsősorban a lengyel KGHM-et érintheti kedvezőtlenül a réz árának visszaesése, míg az acélár esésének hatásai vegyesek lehetnek. Ugyanakkor az olajár csökkenésének összesített hatása pozitív lehet, tekintve, hogy ebből nettó importőr Közép- és Kelet-Európa.
Magyarországon a koronavírus elhúzódó járványának negatív hatásai is lehetnek, ahogy azt lapunk korábban összefoglalta. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter múlt hét csütörtökön bejelentette, hogy a kormány hamarosan felfüggesztheti a Kínába induló repülőjáratok közlekedtetését. Pénteken a Shanghai Airlines önmaga döntött járatok törléséről. A magyar turizmusra várhatóan kihat majd a kínai turisták elmaradása, akik amúgy évente nagyjából 500 ezer vendégéjszakát töltenek itt.
Magyarország és Kína áruforgalma 1717,699 milliárd forint volt 2018-ban, ami az előzetes becslések szerint 2019-ben tovább nőtt. Viszont a WHO egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, ami rossz előjel: ebben az állapotban azt javasolják az államoknak, hogy indokolt helyzetben vezessenek be áruforgalmi korlátozásokat. Ha bebizonyosodik, hogy élőszervezeten kívül - mondjuk termékek csomagolásán is - életképes a Vuhan koronavírus, akkor lecsökkenhet, sőt le is állhat a két ország közötti kereskedelem.

Van, ahol viszont kaszálnak a járványokon

A járványok viszont sajátos gazdasági környezetet teremtenek maguknak: jó példa erre, hogy Vuhanban a koronavírus fertőzöttjeinek számára 10 nap alatt építettek egy kórházat, melyről egyelőre csak annyit tudni, hogy 260 millió forintot tett ki csak a bérköltség. Az építőanyag, a munkagépek használata tovább növelte a számlát, miközben az orvosi felszerelések, gyógyszerek beszerzése újabb költségeket jelent. Kína már a becslések szerint 144 milliárd dollárt költött a vírus kezelésére, ami nem egyértelmű kár az országnak, mivel a gazdaság más részein hasznosult az állam pénzköltése.

A gyógyszergyártók részvényei a járvány kihirdetésének másnapján már 4,5-5 százalékos emelkedést produkáltak átlagosan a Wall Streeten és a vezető tőzsdéken, miközben minden más területen működő társaság papírjai meredeken estek. Ez amellett, hogy kiváló táptalaja volt a gyógyszer-lobbit hibáztató összeesküvés-elméleteknek, sok tőzsdei spekulánst is vonzott a következő napokban. Oka pedig például az volt, hogy ugyan egyetlen cég, labor sem állította, hogy rendelkezik ellenszerrel, a médiában szinte minden országban megjelentek olyan hírek, hogy nőtt a kereslet a gyógyszerekért, valamint az olyan egyszerű segédeszközökért is, mint a szájmaszk.

Ha nincs elég nagy baj, akkor drágítanak

Egy másik fontos befolyásoló tényező pedig éppen maga az emberi viselkedés: a média által hiszterizált lakosság ugyanis amellett, hogy egészségügyi eszközöket, készítményeket vásárol akár feleslegesen is, más termékekből is felhalmozásba kezd. Ugyan ennek mértékét nehéz megbecsülni, de a kiskereskedelmi árak változása többnyire jó jelzője, ha katasztrófahangulat uralkodik el a fogyasztókon.

A jelenség kifejezetten általános például előre megjósolt természeti katasztrófáknál, például a hurrikánoknál. Ilyenkor a lakosság - részben azért, hogy megkapja azt az érzést, hogy kezeli az egyébként uralhatatlan helyzetet - tartós élelmiszerek és víz, valamint üzemanyag felhalmozásába kezd. Ha pedig a kereskedők megérzik a növekvő fogyasztást, akkor kihasználják helyzetüket, és árat emelnek. Ugyanis, aki nagy tételben vásárol, az úgy tervezi, hogy nem hagyja el az otthonát, tehát egy bizonyos távolságnál messzebb nem megy a fogyasztási cikkekért, tehát jobban rá van utalva a helyi boltosokra.

Az ilyenkor végrehajtott drágítást angolul price-gougingnak, amely 2017-ben az Egyesült Államokban, a Harvey és a Katia hurrikánok érkezésekor olyan mértéket öltött, hogy már a szövetségi hatóságok is felléptek ellene. Akkor például volt, hogy 8,5 dollárt kértek el egy máskor 75 centes ásványvízért, de például 1000 százalék körüli mértékben nőttek a repülőjegyek árai, ami miatt a légitársaságoknak - elkerülendő egy PR-katasztrófát - ki kellett kapcsolni az árszabályozó számítógépes algoritmusaikat.

A fokozott vásárlás, valamint az áremelés a járvány sújtotta területektől távolodva is megjelenik, így például a Vuhan központú Hupej tartományban és a szomszédos részeken is. Például a kínai Carrefour-láncot már meg is büntették a helyi hatóságok, mert például a zöldségekért a normálishoz képest nyolcszoros árat sem szégyelltek elkérni a WSJ tudósítása szerint. Az viszont szinte megbecsülhetetlen, hogy mekkora erővel egyensúlyozza ez a kínai gazdaság teljesítményét.

Ha kérdése van a koronavírussal kapcsolatban, hívja a Nemzeti Népegészségügyi Központot a 06-80-277-455-ös és a 06-80-277-456-os számon. Az információs vonal a hét minden napján 24 órában elérhető, mobil- és vezetékes telefonról is tárcsázható.

HOZZÁSZÓLÁSOK