Az Oroszország egyfajta jelképévé vált Szputynik V koronavírus-vakcinát (amelyben a V, a victory, győzelem szó rövidítése) születése első percétől kezdve viták övezik. A nyugati szakértők megkérdőjelezték a biztonságosságát, amit elsősorban azzal támasztottak alá, hogy az illetékes orosz hatóság politikai nyomásra a vakcina tömeges klinikai tesztjének kezdetén, a vizsgálati eredmények hiánya ellenére megadta rá a használatbavételi engedélyt tavaly augusztusban, ám a hibák sokkal régebben kezdődtek. A Kreml persze nem foglalkozott régi és új baklövéseivel, viszont egyre idegesebben reagált a bírálatokra.

Mindennek semmi köze az oltás minőségéhez, miután a készítmény a korszerű oltáskészítés jól megalapozott, világszerte alkalmazott technológiájára épül - véli Judy Twigg, a Virginia Commonwealth University egészségügyi kérdésekkel foglalkozó politológus professzora, nemzetközi szervezetek tanácsadója, akinek írása a Moscow Timeson jelent meg. Miközben technológiájának köszönhetően lényegében azt tudja, amit nyugati társai, nem igényel a tárolása mélyhűtést és viszonylag olcsó, hírek szerint dózisonként kevesebb, mint tíz dollárba kerül.

Maguk alatt vágták a fát

Miután a nyugati készítményekből rendelkezésre álló vakcinákat - ahogy az várható volt - a fejlett országok elfogyasztják, az orosz oltás kínálhat megoldást a világ sok alacsony jövedelmű régiójában. A Szputnyik V tehát sikertörténet is lehetne, ha az oroszok nem vágták volna maguk alatt a fát, nem ásták volna alá saját kezűleg a fejlesztésük iránti bizalmat. És nem pusztán a korai bejelentésről van szó.

Az Oroszországot figyelő szakértők még nem felejtették el, a melldöngető bejelentést, miszerint orosz tudósok HIV/AIDS vakcinát fejlesztettek ki, aminek azóta sem láttuk nyomát. Ugyanez volt a helyzet az Ebola elleni "orosz oltás" megjelenésével, amelyet szintén nem próbáltak még ki valós körülmények között. Ezekre a rossz eredményekre pakolt rá Vlagyimir Putyin orosz államfő, amikor tavaly augusztusban bejelentette, hogy elkészült az orosz koronavírus-oltás, és máris engedélyezik a használatát.

Először is előállt egyfajta fordított "farkast kiáltott" esete. Ha többször kiderült az orosz oltásfejlesztésekről, hogy lényegében kamuk, akkor miért lenne most igaz a hír? Másodszor a tömeges klinikai tesztek még éppen hogy csak elkezdődtek az orosz elnök győzelmi jelentésének idején. Ráadásul az orosz hatóságok ezt megelőzően már aláásták a saját imázsukat a járvánnyal kapcsolatban, hiszen lebuktak pontatlan fertőzési, kórházi kezelési és halálozási adataikkal.

Nevetségessé váltak

És ez még nem volt elég. Amikor november-decemberben a nyugati vakcinák túljutottak az utolsó tesztelései fázison, a fejlesztőik bejelentették, milyen hatékonysággal védenek a koronavírus-fertőzés ellen. Az amerikai-német Pfizet-BioNTech esetén ez az arány 90 százalékra jött ki, mire az orosz fél másnap bejelentette, hogy a Szputnyik V hatékonysága 92 százalékos. Amikor a szintén amerikai Moderna 94,5 százalékot jelentett, akkor az oroszok is 94-95 százalékra vitték fel a saját számukat. És a kínos licitversenynek még nem volt vége. Az oroszok egymás után jelentették meg a téves adatokat a gyártás felfuttatásáról és arról, hogy hány embert sikerült beoltaniuk.

A Moscow Times cikkírója két körülményt lát a borzalmas imázsrombolás mögött. Egyrészt a szovjet időkből marad örökséget, amelyben a vezetők szerettek elérhetetlen célokat tűzni az ország elé, és amikor azokat nem érték el, bejelentették, hogy összességében, végül is elérték, amit akartak. Másrészt a jelenlegi orosz vezetéstől nem idegen a nosztalgia a néhai szovjet szuperhatalmi státusz iránt, és hát, egy szuperhatalom teljesítményei, ugye, csak szuperek lehetnek.

Putyin kapitális PR-baklövése ellenére, hogy kierőszakolta a Szputnyik V korai engedélyezését amit tovább rontott az orosz propagandagépezet nevetséges hatékonyságlicitje, növekszik a kereslet az orosz vakcina iránt. Az oroszok oltási kedvét javította, hogy sok megmaradt vakcinát adtak be olyanoknak, akik nem voltak a beoltandók listájának élén, és úgy tűnik, nem jártak rosszul. Eközben jönnek a külföldi megrendelések is. Nagy kérdés azonban, hogy a keresletet a koronavírus-oltások hiánya pörgeti-e fel vagy a készítmény iránti bizalom az elbaltázott PR ellenére javul.