Látványosan omolhat össze a világ közegészségügyi rendszere

Úgy tűnik, a világ megfeledkezik arról, hogy a tiszta víztől kezdve az antibiotikumokon át az oltásokig a hatékony egészségügyi védekezés titka az együttműködés. A kórokozók eközben a védelem leggyengébb láncszemét keresik.
Komócsin Sándor, 2020. március 13. péntek, 12:35
Fotó: Shutterstock

Az emberek és a mikrobák örök harcában az utóbbiak mindig az egészségügyi védekezés leggyengébb pontját keresik, ahol áttörhetnek, és hátba támadhatják azokat is, akik jobban felkészültek a veszélyre - kezdi a világ közegészségügyi rendszerének megingásáról szóló cikkét David Pilling, a Financial Times publicistája. Ez a gyenge pont lehet egy kínai város, mondjuk Vuhan piaca, ahol a denevérekről vagy valamilyen más állatról átugrik egy vírus az emberekre - ahogy az minden bizonnyal a koronavírus esetén történt.

Ugyanakkor épp így lehet a leggyengébb láncszem az USA-ban kialakult hakni gazdaság (gig economy) is, azaz a kiterjedt alkalmi munka, ami azt jelenti, hogy sokan nincsenek abban a helyzetben, hogy két hétre elszigeteljék magukat egy járvány miatt, mert jövedelem nélkül maradnának. A gyenge pont lehet egy szegény ország romos egészségügyi rendszere vagy nem éppen a helyzet magaslatán álló kormánya is. Afrikában például nincs kellő számú fertőzéstesztelő eszköz, kevés az orvos és az ápoló, és a kórházak egyébként is működőképességük határán vagy azon túl próbálják ellátni feladataikat.

Afrika mégis jól áll?

A statisztikai adatok szerint a koronavírus-járvány alig érinti az afrikai kontinenst. Viszonylag kevés esetet jegyeztek fel, Egyiptomban például egy nílusi turistahajó került karantén alá. További tíz országból jeleztek fertőzéseket, összesen talán valamivel többet, mint százat, főkén Észak-Afrikában. Az afrikai kontinensen 1,2 milliárd ember él - ez áll szemben a száz esettel -, míg Olaszország 60 millió lakosára jut 12 ezer ismert fertőzött, ezért - ha hinni lehet az adatoknak -, Afrika szerencsés helyzetben van.

Persze könnyen lehet, hogy az adatok nem hitelesek. Fekete Afrikában a vírus kitörése idején két olyan labor volt, amely fel volt készítve koronavírus-tesztelésre. A helyzet javult: március közepére több mint 40 ottani ország látta el magát tesztelő eszközökkel, ám ez még mindig kevés. Így lehet, hogy sok eset ismeretlen marad egy olyan világban, ahol az emberek medián átlagéletkora igen alacsony, mindössze 19 év, tehát könnyebben viselik a betegséget, ha elkapják.

Fel vannak készülve

A másik magyarázat a viszonylag jó afrikai helyzetre az lehet, hogy ez a kontinens jobban fel van készülve a járványok kezelésére, mint Európa, mivel arrafelé gyakoribb ez a veszély. Amikor egy libériai férfi összeesett a lagosi repülőtéren, a nigériai hatóságok figyelemreméltóan gyorsan és jó hatékonysággal derítették fel és zárták karanténba azokat, akikkel korábban érintkezett, gyorsan elfojtva a kezdődő járványt. A napokban egy olasz üzletember tesztje lett pozitív elsőként Nigériában koronavírusra, és a hatóságok gyorsan lecsaptak. Ebben az országban két fertőzöttet tartanak nyilván.

A harmadik körülmény, ami Afrikát segítheti az az - amit a tudósok még nem erősítettek meg -, hogy a vírus nehezen viseli a meleget. Ha ez igaz, akkor a Föld északi féltekéjén a tavasz melegebb hónapjai és a nyár visszaszoríthatja a járványt, időt adva az egészségügyi rendszernek és a kutatóknak a jobb felkészülésre és az oltás kifejlesztésére.

Nem szabad azonban megfeledkezni a közös fellépés fontosságáról. A kongói ebolajárvány elleni küzdelem sikere - amely elképesztően nehéz körülmények, egyebek mellett háborús viszonyok között pusztított -, nem csupán az ország eredménye, hanem a nemzetközi összefogásé is. Erre figyelmeztet Laurie Garrett.  Az igazság elárulása: a világ közegészségügyi rendszerének összeomlása (Betrayal of Trust: Collapse of Global Public Health) című könyvében, amely arról szól, hogyan okoz gondot a magánegészségügy előretörése a közegészségügy rovására.

A látszat csal

Olyan korban élünk, amelyben a legsúlyosabb betegségek, a rák, a szív- és érrendszeri bajok és a cukorbetegség nem fertőző betegségek. Ezért az a látszat keletkezik, hogy az egészsége mindenkinek a magánügye. Annak van a legjobb esélye a túlélésre, aki a legjobb egészségbiztosítással rendelkezik és a legegészségesebben étkezik. Ez a gondolkodás azonban figyelmen kívül hagy két tényt.

Az egyik, hogy az emberek egészségét a leghatékonyabban védő eredmények a tiszta víztől kezdve az antibiotikumokon át az oltásokig kollektív védekező eszközök. A második, hogy a fertőző betegségeket csak visszaszorítani sikerült, egyáltalán nincsenek legyőzve. A legjobb esélye az embereknek velük szemben, hogy a terjedésüket ellenőrzés alatt tudják tartani.

Mindez azt jelenti, hogy az olyan országokban, mint az USA, amelyek háttérbe szorították a közegészségügyet (azaz a legsérülékenyebb tagjaik ellátását), a saját társadalmukat veszélyeztetik ezzel. A szegényebb országokban a gyenge közegészségügyi ellátás azt jelenti, hogy minden egyes ember megbetegedése hatással lehet a társadalom többi tagjára is. És az esélyegyenlőtlenséget mutatja, hogy miközben az USA-ban nyolcmilliárd dollárt fogadtak el a koronavírus elleni védekezésre, az ENSZ mindössze 15 millió dollár segélyt hagyott jóvá a világ legszegényebb országainak ugyanerre a célra.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2020.03.13 20:19

Most fognak az eco terroriszta, anarchista zöldek látványosan megbukni. Se klíma, se széndioxid vészhelyzet nincsen, hanem a környezet védelem a legfontosabb. Szemetelés, pazarlás drasztikus csökkentése, higénia, tisztaság, szelektív szemétgyűjtés, mérgező, fertőző anyagok gyűjtése, semlegesítése, tiszta vizek megőrzése, újrahasznosítás, stb.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html