Míg a világ bizonyos részein egyelőre az jelent kihívást, hogy a lehető leghamarabb tudják beoltani a koronavírus ellen az embereket, addig számos olyan hely van, ahol az is probléma, hogyan juttatják egyáltalán el oda az oltásokat. A Pfizer-BioNTech vakcinái ugyanis mínusz hetven fokos hűtést igényelnek, ezért speciális, hőérzékelővel ellátott dobozokban érkeztek például Magyarországra is, míg a Moderna vakcinájához mínusz 20 fok kell.

Az úgynevezett hideg ellátási láncban bonyolult hűtési és hőmérséklet-szabályozott szállítási módszerekre van szükség ahhoz, hogy az oltás végig a megfelelő hőmérsékleten maradjon. Ez pedig számos méltányossági és társadalmi igazságossági kérdést vet fel, hiszen a világ számos részén ezeket a körülményeket nem tudják biztosítani - derül ki a Conversation összefoglalójából.

Kapcsolódó

Áramhiány, meleg - ezek az ellenségei a vakcinának

A világ szegényebb vagy távol eső területein, ahol az átlagos napi hőmérséklet magas és nincs elektromos áram vagy nem állandóan elérhető, nem tudják megfelelő hőmérsékleten tartani a vakcinát. Lehet, hogy nem csak repülőterek, de utak sincsenek, vagy azokat az év bizonyos szakaszában vagy éppen politikai okokból nem lehet használni. A hideg ellátási lánc tehát azt is jelenti, hogy a világ jelentős részén egyelőre nem tudnak oltóanyaghoz jutni.

A kutatók - az AstraZeneca és a Johnson & Johnson cégeknél például - dolgoznak olyan oltásokon, amelyekkel elkerülhetőek a hideg ellátási lánc támasztotta logisztikai és gazdasági nehézségek. Az AstraZeneca vakcinájának használatát december végén engedélyezték az Egyesült Királyságban, ez az oltás csak hétköznapi hűtést igényel.

Mindkét vállalat együttműködik az ENSZ kezdeményezésére létrejött COVAX Facilityvel is, a cél az, hogy a COVAX-programban részt vevő összes ország számára elérhetőek legyenek a vakcinák, jövedelmi szinttől függetlenül. December közepéig 92 alacsony és közepes jövedelmű ország csatlakozott a kezdeményezéshez.

Jöhetnek a hőstabil oltások?

A legjobb megoldást természetesen azok az oltások jelentenék, amiket nem kellene hűteni. Az első hőstabil oltás egyébként a himlő elleni vakcina volt, ezt 1955-ben fejlesztették ki. A kutatók folyamatosan keresik a különböző innovatív módszereket a vakcinák stabilizálására.

A hőstabil koronavírus-vakcinák iránti legígéretesebb erőfeszítések jelenleg Kínában és Indiában folynak. Kínai tudósok kifejlesztettek egy módszert, amellyel az mRNS vakcinát lipid nanorészecskékbe csomagolják, amelyek szobahőmérsékleten is frissen tartják. Indiai kutatók egy módosított fehérjetöredéket használnak, amely jól bírja a magas hőmérsékletet. Egy egyesült királyságbeli csapat pedig egy olyan vakcinán dolgozik, amelyhez nem is kell tű.