Meddig tart a válság? Itt egy tipp

Egy pénzpiaci válsággal kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy meddig tarthat: aki jól saccol, az jókor kezd vásárolni, és a fellendülésen kaszálhat. Egy elemzés 27 amerikai tőzsdei hanyatlás alapján próbálja megjósolni, mikor lehet vége a mostaninak.
Komócsin Sándor, 2020. április 4. szombat, 09:09
Fotó: AFP

A koronavírus-járvány látványosan vetett véget az igen hosszú ideje tartó hegymenetnek az amerikai tőzsdéken. A kérdés már az: milyen hosszan húzódhat el a lejtmenet? A válasz lényegében attól függ, milyen típusú válságnak tartjuk a járvány okozta gazdasági sokkot, illetve milyen egyéb pénzügyi körülmények súlyosbíthatják vagy enyhíthetik az átkozott kór terjedésének káros hatását - vezeti fel a Financial Times annak az elemzésnek az összefoglalóját, amely 1800 óta 27 tőzsdei válság alapján próbálja kitalálni, meddig tart a mostani.

Az S&P-500 tőzsdeindex közel 30 százalékot veszített csúcsértékéhez képest, ami arra készteti a befektetőket, hogy azt találgassák: elérte-e már a lejtő alját vagy sem, azaz eljött-e már az ideje az olcsóvá vált részvények vásárlásának vagy sem? A Goldman Sachs vezető elemzője, Peter Oppenheimer elemzésében azt találta, hogy az említett 27 válság átlagosan 38 százalékos visszaesést hozott és átlagosan 60 hónapig tartott, amíg a tőzsdék elérték korábbi csúcsukat. Ugyanakkor az átlag természetesen lényeges különbségeket takar.

Strukturális, ciklikus, egyedi

A strukturális válságokat a gazdaság mélyén húzódó egyensúlytalanságai vagy pénzügyi buborékok kipukkadásai okozzák. Ezek esetén a visszaesés bőven meghaladja az ötven százalékot, és majdnem tíz évre van szükség ahhoz, hogy a piac visszataláljon korábbi önmagához. Tipikus példája ennek a 2008-2009-es pénzügyi összeomlás és gazdasági világválság.

Megszokottabb jelenségek ennél a ciklikus válságok - a tőkés gazdaságban normálisnak tekinthetők -, amelyeket az emelkedő hitelkamatok váltanak ki. Ezek lefojtják a gazdasági aktivitást és csökkentik a vállalati profitokat. Az ilyen válságok nagyjából 30 százalékos mínuszt hoznak és kicsit több mint négy év után állhat helyre a tőzsdei világ rendje, miután lecsengenek.


Végül az egyedi események okozta válságokat háborúk, a megugró olajár, a feltörekvő országok gazdasági bajai vagy rövid pénzügyi krachok válthatják ki. Nagyon úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány is egy ilyen egyedi ok, ami tőzsdei hanyatláshoz vezetett - véli Oppenheimer. A részvényárfolyamok az ilyen válságok esetén általában kicsit kevesebb mint 30 százalékot gyengülnek és a talpra álláshoz elég valamivel több mint egy év.

Rosszabb lehet

A szakértő szerint van okunk azt feltételezni, hogy a jelenlegi tőzsdei hanyatlás rosszabb lesz, mint egy egyszerű egyedi okra visszavezethető válság. Először is az elmúlt évtizedekben nem volt ehhez a világjárványhoz hasonlóan kiterjedt és komoly gondokat okozó csapás, ami elérte volna a világgazdaságot. Másrészt a 12 évvel korábbi krach óta még nem emelkedtek vissza megszokott szintjükre a jegybanki alapkamatok, ami azzal jár, hogy a központi bankok viszonylag keveset tudnak tenni annak érdekében, hogy alacsony hitelköltségekkel élénkítsék a gazdaságot. Mindez vészjóslóbbá és kiterjedtebbé teszi a bajt.

HOZZÁSZÓLÁSOK