A koronavírus-elleni oltások és gyógymódok kapujában állhatunk, de messze a vége

Egy német és egy amerikai védőoltás tesztje is elindul a jövő héten, valamint már több betegen tesztelnek egy ebolaellenes készítményt, amely jelenleg az egyetlen terápiás felhasználású gyógyszer lehet a Covid-19 fertőzéseknél. A francia Sanofi és az amerikai Regeneron már egy teljesen más betegségre kifejlesztett gyógyszer tesztelésébe kezdett. Korai még örvendezni, hogy hamar itt a gyógyír a koronavírusra, de lehet, hogy már a kapujában vagyunk.
Szabó Dániel, 2020. március 18. szerda, 07:08
Fotó: Getty Images

A legutolsó WHO által kinyilvánított világjárvány a 2009-es H1N1/09-törzs sertésinfluenzaként ismert betegségé volt. Az Index által ismertetett becslések szerint a világ akkori lakosságának 11-21 százalékát, későbbi számítások szerint 24 százalékát fertőzte meg. Az influenza kitörése sok szempontból hasonlított a mostani járványra: egy könnyen fertőző, relatíve sokáig lappangó betegség terjedt gyorsan a világban.

A gyógyszercégek akkor is hamar akcióba léptek, és viszonylag egyszerű helyzetben voltak, mert amellett, hogy az első fertőzés utáni 11. napon már ismerték a vírus  génállományát, a hagyományos influenza miatti hasonlóság is könnyítette a kutatásokat. Akkor kezeléssel nem, de védőoltással 99 nap alatt jutottak el az első klinikai tesztig, és a 231. napon publikálták a sikerről szóló eredményeket.

A Covid-19 esetében most kicsit bonyolultabb a helyzet: a koronavírusok egymástól jóval különbözőbbek, amit jól mutat, hogy a mostani betegség 80 százalékban egyezik csak a 2000-es évek elején járványt okozó SARS-tól, amiről hivatalos nevét, a SARS-CoV-2-t is kapta. Viszont ez nem jelenti azt, hogy már kifejlesztett gyógyszerek ne lehetnének hatásosak.

Másnak indult, gyógymód lesz belőle?

A legígéretesebb a Gilead Sciences által fejlesztett remdesivir nevű készítmény. Ez egy tíz évvel korábban kifejlesztett molekula, az egyszerűen csak a3-nak az átalakított változata. Ezt már tesztelik is, mint terápiás készítményt, amelyet eredetileg az ebola ellen szántak. Az Egyesült Államok első betegénél bevetették, akinél mellékhatások nélkül tűnt hatásosnak, de a kis minta miatt egyelőre korai lenne azt mondani, hogy ez a járványügyi szakemberek aktuális szent grálja.

A Statnews cikke szerint már kisebb csoportokon tesztelik, amit egyes kutatók még kritizálnak, hiszen a kapott eredményeket így is fenntartásokkal kell kezelni. A Clinicaltrials.gov tudományos adatbázis szerint jelenleg három független vizsgálat is folyik. Egyelőre a harmadik fázisban van a kezelés tesztelése, de a WHO által hirdetett pandémiában akár a normál eljárásnál hónapokkal gyorsabban eljuthat a bevethető állapotig.

A Pasteur Intézet vakcinakutatásán egy kép egy koronavírus által nem megfertőzött sejtről.
Getty Images

A nagy gyógyszergyárak közül a Regeneron és a francia Sanofi gyógyszertesztje a legkomolyabban vehető. A Kevzara nevű készítményt szintén nem a mostani Covid-19 ellen fejlesztették ki, egy rheumatoid arthritisre alkalmazott gyógyszer. A Kevzara egy olyan biológiai mechanizmus gátlásával működik, amely a heveny gyulladásos reakciót csillapíthatja a koronavírusos betegek tüdejében. Két külön kutatás folyik vele kapcsolatban a Business Insider cikke szerint: egyszer azt nézik, hogy a lélegeztetett betegeknél hogyan segítheti a felépülést, vagy akadályozhatja meg a helyzet romlását, míg a másik vizsgálatnál arra kíváncsiak, hogy megelőző kezelésként kiválthatja-e a respirátort. Mivel már ismert gyógyszerről van szó, a kutatás gyorsabban folyhat, de még így sem valószínű, hogy a nyár végénél korábban bevethető lesz.

Közel van az átfogó klinikai teszteléshez még a ekulizumab (terméknevén Soliris) nevű készítmény is, amelyet szintén a lélegeztetett betegek kezelésére használnának. A Clinicaltrials.gov adatbázisa szerint az ekulizumab monoklonális antitest hatékonyságát vizsgálják majd az Alexion Pharmaceuticals Inc. tájékoztatása alapján.

A vakcinákat hétfőtől már tesztelik

A védőoltások kifejlesztése is foglalkoztatja a nagyobb gyógyszergyárakat és a kisebb kutatócsoportokat. A Sanofi úgy jósolja, hogy hamarosan megindulhat a saját fejlesztésük klinikai tesztje, de pontos időpontot nem mertek mondani.

Viszont az amerikai Moderna és a német CureVac cégek is intenzíven dolgoznak a védőoltás megtalálásán. Mindkét teszt elindult, a jövő héten már önkénteseken tesztelik a két eltérő vakcina hatékonyságát. Viszont eredmények csak hónapok múlva várhatók.

A Moderna esetében - írja a CNBC - már hétfőn elkezdik bevetni 45 önkéntesen (férfiakon és nem várandós nőkön) a tesztelést a Kaiser Permanente Washington Health Research Institute-ban Seattle-ben. A kipróbálásra váró vakcina azt használná ki - hétköznapi nyelvre egyszerűsítve -, hogy RNS-vírusról beszélünk, amelynek jól ismert a receptora, a hACE-2 sejtfelszíni fehérje. Mivel ez utóbbi működési mechanizmusát jól dokumentálták - egy sor vérnyomáscsökkentő blokkolja ezt a fehérjét -, valamint a koronavírus felépítését is ismerik, az az elképzelés, hogy alkalmazható rá a messenger RNS-terápia.

A koronavírus elektromikroszkópos képe egy sejtfelszínén.
Getty Images

Ennek lényege, hogy a DNS-ben két szál van, míg az mRNS-ben csak egy. Ahhoz, hogy kifejtse a hatását, a DNS-nek a sejtmagba kell bejutnia, az mRNSnek csak a citoplazmába, ami sokkal könnyebb feladat. Ezért ha egy mRNS-t ráteszünk a sejtkultúránkra, a kódolt fehérjéket már perceken belül követhetjük - írta a terület nemzetközileg ismert magyar kutatója, Pardi Norbert az mRNS-eljárásról korábban. Most a kódolt üzenet az, hogy a víruséhoz hasonló fehérjéket állítsanak elő a sejtek, ezáltal immunválaszt hozva létre.

Hogy ez módszer mennyire sikeres, még nem tudni. De az elkövetkező hetek intenzív kutatásai talán eredménnyel szolgálnak. Kérdés, hogy mennyit fejlődött a technológia a H1N1/09 pandémiája óta, akkor 231 nap kellett, most talán kevesebb is elég lehet.

Magyarországon még csak az izolációnál tartanak
Kedden Müller Cecília, az országos tisztifőorvos a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az NNK Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában sikeresen izolálták a koronavírust, Magyarországon először. Kiss Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ virológusa az M1-nek elmondta, hogy az eljárásban segítségükre voltak német kollégáik, akiknek Európában az elsők között sikerült izolálniuk a vírust, valamint azok az olasz szakemberek is, akik megosztották a szükséges "laboratóriumi trükköket" a magyarokkal. Ezzel most megnyílhat az út a vírus teszteléséhez - ami az izoláció után elkezdődhet -, végül pedig a vakcina gyártásához. A vakcina elkészítéséig viszont a járványügyi intézkedéseken van a hangsúly.
Az oroszok is tesztelnek már: Ilnaz Imatgyinov, a novoszibirszki székhelyű állami virológiai és biotechnológiai Vektor Intézet vezetője a Vesztyi Novoszibirszk televíziónak azt jelentette be, hogy állatkísérletbe kezdtek orosz tudósok több vakcina-prototípussal. Mint mondta, a Vektor júniusban fog bemutatni egy vagy két olyan készítményt, amely a tesztelés során a legjobb eredményeket mutatta - írta az MTI.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK