Bármilyen vakcina készül is a koronavírus-betegség megelőzésére, nem kaphat szabadalmi védettséget, és kifejlesztése után azonnal olyan nagy tömegben kell gyártani, hogy a világ minden országában - függetlenül attól, hogy szegény vagy gazdag - rendelkezésre állhasson! Ezt a követelményt fogalmazta meg nyílt levélben Cyril Ramaphosa, Dél-Afrika elnöke, és kezdeményezését már 135 ismert közéleti személyiség, köztük 50 korábbi kormány- és államfő támogatta aláírásával - adta hírül a Financial Times.

Miután az emberiség legjobb esélye a pandémia ellen az oltás, Ramaphosa, aki jelenleg a volt gyarmatok önállóvá válása nyomán 1963-ban alapított Afrikai Unió (AU) elnöke is, úgy véli, az ellenszernek a "nép vakcinájának" kell lennie.

Kapcsolódó

A levél, amelyet mások mellett Imran Khan, Pakisztán miniszterelnöke is aláírt, hangot ad a feltörekvő országok félelmének, miszerint olyan oltás készül, amely nem lesz elég olcsó, hogy a szegényebb országok is megvásárolhassák, vagy nem lesz belőle annyi, hogy nekik is jusson, miután a gazdagabb országok lenyúlják a készleteket. Nem engedhetjük meg, hogy monopóliumok alakuljanak ki és pusztán a piaci verseny logikája alapján jusson el a vakcina az emberekhez - fogalmaznak az aláírók, köztük például Gordon Brown volt brit miniszterelnök és Joseph Stiglitz Nobel-dijas amerikai közgazdász.

Amennyibe nekik kerül

A világ számos gyógyszergyártója azt ígéri, hogy önköltségi áron fogja kínálni a koronavírus elleni oltását, ám fejlesztéshez és a termelés beindításához több milliárd dolláros befektetésre van szükségük, amihez kormányzati segítséget kérnek. Civil szervezetek ezzel kapcsolatban annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy ez a gazdag országok dominanciájához vezethet ezen a téren, és az ellenszerből korlátozott mennyiség áll majd rendelkezésre, amit egyenlőtlenül fognak elosztani. Ebba Kalondo, az AU szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a védekezőeszközök jó része a gazdag országokhoz került, amit az oltás esetén nem kellene megismételni.

Ha-Joon Chang cambridge-i közgazdász, a nyílt levél egyik aláírója úgy véli, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WHO) Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights megállapodása keretében lehetőség van a szabadalmi szabályok és a szerzői jogok védelmének megkerülésére, amennyiben közegészségügyi vészhelyzetről van szó. Ezt a lehetőséget használták ki a 2000-es évek elején az AIDS járvány idején, majd 2001-ben, amikor amerikai hivatalok ellen anthrax támadások indultak. Az USA kormánya közölte, hogy meg fogja kerülni a német Bayer gyógyszergyár szabadalmi jogait az anthrax elleni gyógyszerrel kapcsolatban.

Szép-szép, de kevés

Az oltás csak akkor működik - véli Chan -, ha az emberek többsége az egész világon megkaphatja. Nem az a helyzet, mint más gyógyszerekkel, amelyeket a jómódúak megvehetnek, hogy gyógyíttassák magukat, miközben a szegények nem férnek hozzájuk. A dél-afrikai államfő levele értékeli, hogy 40 ország összesen nyolcmilliárd dollár ígért az oltás kifejlesztésére, illetve a diagnózis és a kezelés kidolgozására, ám ez azzal a morális kötelezettséggel jár, hogy az elosztást is a piaci logikán túlmutató módon kell megoldani.

Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) kötelező szabályokat kellene előírnia a koronavírus-betegséggel kapcsolatos technológia megosztására a világ országai között, továbbá biztosítania kell, hogy a vírus elleni vakcina kellő mennyiségben álljon rendelkezésre és a világ minden pontjára eljusson, függetlenül attól, kinek mennyi pénze van, hogy kifizesse a költségeket. Előnyben csak a legveszélyeztetettebb munkakörben dolgozókat kellene részesíteni.

Philippe Duneton, a globális egészségügyi kutatásokat támogató ENSZ-szervezet, az Unitaid igazgatója úgy véli, hogy a koronavírus elleni harc óriási kereslet-kínálati problémát jelent a világon. Egy olyan különleges történelmi pillanatnak vagyunk a tanúi az oltással kapcsolatban, amikor mindenki ugyanazt a terméket akarja ugyanabban a pillanatban.