Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Kiszivárogtattak a görög sajtónak bizonyos részleteket abból a javaslatcsomagból, amelyet az athéni kormány át fog nyújtani az eurótagállamok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoportnak a testület szerdai ülésén. Az elképzelés szerint szeptemberig egy áthidaló program alapján finanszíroznák Görögországot, akkortól pedig életbe lépne egy új útfogó megállapodás (new deal) - írja az athéni ekathimerini.com hírportál.

A kormány javaslata négy részre - oszlik fecsegték ki a médiának pénzügyminisztériumi források. Az első lépés az lenne, hogy a korábbi kormány és az EU-IMF páros megállapodásának 30 százalékát a szemétre dobnák, és a helyére egy 10 pontból álló reformtervet helyeznének. Erről nem az unióval és a Valutaalappal állapodnának meg, hanem a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD-vel. A részletek, amelyben az ördög elbújhat, egyelőre nem derültek ki, mint ahogy az sem, hogyan került éppen az OECD a képbe, hiszen nem ez a szervezet finanszírozza Görögországot.

Adósságcsere...

Az elképzelés második pontja szerint módosítanák a görög költségvetés 2015-ös egyenlegcélját. Az előző kormány háromszázalékos elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - többletet tervezett, amit 1,49 százalékra szállítanának le. Ez lehetővé tenne a kormánynak néhány milliárd eurónyi kiadásnövelést vagy a bevételi célok szerényebbre vételét.

A harmadik pont szerint egy adósságcsere-program (swap) keretében olyan új kötvényekre váltanák át a jelenlegi állampapírokat, amelyek mérsékelnék Görögország tartozásait. (Az nem derült ki, hogy csak az adósságszolgálatot, azaz az évente visszafizetendő törlesztőrészleteket mérsékelnék-e például a kötvények lejáratának meghosszabbításával vagy le akarják-e faragni az adósság egy részét.)

A negyedik javaslat szerint enyhítenék az országban kialakult humanitárius válságot. Ez gyakorlatilag azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását jelentené, amelyekről Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a hét végén a parlamentben beszélt. Szólt a minimálbér emeléséről a jövő év elejétől, a minden lakást terhelő ingatlanadó eltörléséről és kilátásba helyezte a nyugdíjkorhatár megváltoztatását.

Pénz a kasszában

A négypontos terv benyújtásához mellékelnének némi pénzkérést is. Igényt tartanának arra az 1,9 milliárd euróra, amelyet az eurótagállamok kormányai a birtokukban lévő görög kötvények hozamaként kerestek. Az eredeti EU-IMF megállapodás alapján ez visszajár a görögöknek. Engedélyt kérnének nyolcmilliárd euró értékű kincstárjegy (rövid futamidejű állampapír) kibocsátásárra a felett a 15 milliárd felett, amelyre - ismét csak az eredeti egyezség szerint - lehetőségük van.

Az Európai Központi Banktól (ECB) azt kérik, hogy emelje meg az úgynevezett rendkívüli likviditási támogatás (ELA) összegét. A görög bankok jelenleg csak az ELA keretében tudnak új euróforrásokhoz jutni az ECB-től az athéni központi bank közvetítésével. Ha ez elapadna, akkor az utóbbi kénytelen lenne maga pénzt teremteni a pénzintézeteknek, ám az nem euró lenne, hanem drachma.

Igényt tartanának az EU-IMF hitel függőben lévő 7,2 milliárd eurós részletére is, amelyről egy hete még azt nyilatkozták, hogy köszönik, nem kérik. Végül jól jönne az a 11 milliárd euró is, amelyet eredetileg a görög bankok feltőkésítésére különítettek el az EU-IMF programban, de nem használtak fel.

B terv

Görögországnak más finanszírozási forrást kell felhajtania, ha nem sikerül megállapodnia az eurózóna többi tagállamával, ezen belül különösen Berlinnel - idézte az ekathimerini.com Panosz Kammenosz hadügyminisztert, a kormánykoalíció kisebbik pártja, a nacionalista Független Görögök vezetőjét. Szerinte a kormánynak kötelessége kidolgozni egy tartalék, azaz B tervet erre az esetre.

A politikus a Mega televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy a legjobb esetben az Egyesült Államokhoz fordulhatnának, ha az európai partnerek ajtót mutatnának az új görög vezetésnek, vagy kár Kínától, illetve Oroszországtól kérhetnének pénzt. A sajátos görög keleti nyitást tehát előbb megpróbálnák elkerülni egy transzatlanti nyitással.

A finanszírozás ölthetné koncessziós szerződések formáját - tette hozzá Kammenosz -, amelyben jelentős létesítmények, például kikötők üzemeltetési jogát ajánlanák fel a donoroknak. Moszkva például korábban érdeklődött az ilyen lehetőségek iránt.