Az igazi kérdés nem az, hogy bejelenti-e Görögország adósságának átstrukturálását, hanem az, hogy mikor kerül erre sor − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője. A szakember szerint a görög csőd bejelentése 2 hónapon belül nem esedékes, inkább jövőre lehet nagyobb esélye. Az európai mentő mechanizmusban, az EFSF-ben már döntés született a keret bővítéséről, ám a mikéntről június 30-ig kell megállapodniuk az érintett feleknek.

Az eszközt felváltó állandó stabilitási mechanizmus, az ESM 2013-ban léphet életbe, ám az csak fenntartható hitelhányadra nyújthat hitelt, azaz ha valamilyen formában már megtörtént a görög államadósság átstrukturálása. Egy szimpla futamidő-hosszabbítás Kovács Mátyás szerint csak a probléma elodázására lenne elég, így valószínűleg a hosszabbítást kombinálják majd a teljes adósság összegének csökkentésével (haircut) is. Így előfordulhat hogy adott esetben csak a kötelezettségek felének kifizetését vállalja majd az athéni kormányzat. Ennek korai bejelentése azonban egyelőre szinte senkinek nem áll érdekében. Az európai bankszektornak fel kell készülnie a veszteségekre és feltőkésítésük előkészítésére, amelyre ráadásul a Basel III tőkemegfelelési mutatóknak való megfelelés miatt is szükségük lesz. További fontos szempont a szakember szerint, hogy az ECB alaptőkéjének többszöröséért vásárolt be a bajba jutott eurózónás perifériaállamok kötvényeiből. Így egy esetleges görög csőd indította piaci zuhanásban elszenvedett veszteségei folytán az ECB is feltőkésítésre szorulhatna.

Az egyetlen csoport, amelynek érdekében állhat egy korábbi átstrukturálás, a magánbefektetőké, hogy legalább valamennyi pénzt lássanak viszont befektetésükből. Az ESM ugyanis csak akkor nyújtana hitelt, ha a kifizetési rangsorban az első helyen szerepelne, őket nagy valószínűséggel a rendszerszintű kockázatok emlegetésével a bankok követnék, így a magánbefektetők a sor legvégén kullognának és adott esetben csak morzsák jutnának nekik. Egyelőre viszont az európai államoknak sem áll érdekében, hogy a görögök precedenst teremtsenek a csőddel, és a portugáloknak, íreknek és spanyoloknak is időre van szükségük, hogy bizonyítsák, tudják csökkenteni hiányukat.

A görög csőd bejelentését elsősorban az európai pénzügyi szektor (bankok, biztosítók) szenvednék meg − vélik a szakértők.  A tavaly készült felmérés kevés támpontot nyújt arról, hogy az egyes intézmények mekkora kitettséggel rendelkeznek, mivel ez azóta sokat változhatott, hiszen az európai stabilitási program keretében értékesíthették papírjaikat. Így a helyzet valószínűleg már nem lenne olyan katasztrofális, mint egy éve, ahogy a piaci reakció sem feltétlenül tükrözne világvége-hangulatot. Már többször volt csőd és az élet ment tovább − mondja Blahó. Ettől függetlenül a befektetők valószínűleg nehezen tennék túl magukat egy délután alatt a történeten. A fő gond nem is a görög csőd lenne − hisz a piac már számol a kockázattal, ami a cds-felárakon is meglátszik −, hanem a bizalom megingása, hogy ki lehet a következő − véli Blahó. Ez pedig nyomot hagyna a hangulaton is.

Görögország a jelenlegi kockázati felárak mellett nem igazán tudja finanszírozni magát a piacról, így azt már csak az európai mechanizmusokon keresztül teheti meg − mondta lapunknak Miró József, az Erste részvénystratégája. A szakember szerint Görögország de facto már egy éve csődben van, csupán de jure teljesíti még az adósságszolgálatát. Egy konkrét csőd bejelentése viszont csak nagyon átgondolt és egyeztetett döntés eredménye lehet. Miró szerint a piac a kötvényárfolyamokon és a cds-eken keresztül már beárazta a csődöt. Így részben a veszteségeket is elkönyvelték azok, akik kitettséggel rendelkeztek. Ettől függetlenül eladási hullámot indíthat be a konkrét bejelentés, ám az nem okozna eget rengető pánikot és a hatása is aránylag rövidebb idő alatt futhatna ki.