Közeleg Európa csődje? Így privatizálják Görögországot

A legnagyobb távközlési cég állami tulajdona mellett kikötőkben kínál részesedést a görög kormány felgyorsított privatizációs programjában, amelyben a legnagyobb összeget ingatlaneladásból várják. Elemzők szerint ez sem segít elkerülni az ország fizetésképtelenségét, ami európai pénzügyi válsághoz vezethet.
NAPI, 2011. május 24. kedd, 13:16

A görög kormány jóváhagyta az EU-IMF hitel feltételeként vállalt privatizáció felgyorsítását, továbbá újabb hatmilliárd eurós - a GDP 2,8 százalékát kitevő - költségvetési kiadáscsökkentésről döntött, hogy cserébe további támogatást kapjon a nemzetközi hitelezőktől - jelentette a Bloomberg. A Hellenic Telecommunications (OTE) telefontársaságban 20 százaléka van az államnak, ennek felét jogosult eladni a kormány, amely keresi a lehetőséget további hat százalék értékesítésére. Az OTE piaci értéke 3,2 milliárd euró - Athén már a jövő hónap végéig túl adna az értékesíthető részvénycsomagon. A vevő a Deutsche Telekom lehet, amelynek 30 százaléka van a cégben.

Emellett az év végéig piacra dobnák a Postbankot és felkínálják a pireuszi és a theszaloniki kikötő többségét, valamint meghosszabbítják az athéni nemzetközi repülőtér üzemeltetésének koncessziós szerződését. A végcél 2015-ig 50 milliárd euró bevétel elérése, amelynek nagy részét, 35 milliárdot ingatlaneladásokból hoznának be.

Az újabb költségvetési kiadáscsökkentésre azért van szükség, mert enélkül nem lehetne teljesíteni a 2011-re tervezett 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt. A helyzetet nehezíti, hogy a gazdaság immáron a harmadik egymást követő évben fog zsugorodni idén. Az intézkedések között a BBC tudósítása szerint a közalkalmazottak bérének csökkentése és az áfa emelése is szerepel. A pénzügy válságot előre jelző Nouriel Roubini közgazdász professzor szerint Athénnak 2012-ben és 2013-ban 30-30 milliárd euró refinanszírozási lyukat kell betömnie. Szerinte ezen a gondon nem segíthet a törlesztési határidők kitolása és a kamatok csökkentése, miután Görögország a következő öt-tíz évben nem tud visszatérni a nyílt kötvénypiacokra.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna pénzügyminisztere a német Spiegelnek adott interjújában épp ezt - a puha átütemezés néven futó - a megoldási javaslatot ismételte el, hozzátéve: ezt úgy kell végrehajtani, hogy a befektetők ne lássanak benne kemény hitelátütemezést. A görög adósság "arculatjavításának" további feltétele, hogy az athéni kormány további intézkedésekkel mutassa ki elszántságát pénzügyi helyzete megszilárdítására. Ez utóbbit az újabb intézkedéscsomag elfogadása mellett azzal is erősítenék a hatalmon lévők, hogy tárgyalást kezdeményeztek az ellenzékkel egy szigorú négyéves költségvetési pálya elfogadásáról.

A piacok egyelőre nem hisznek a happy endben: a tízéves görög kötvények hozama további fél százalékkal, 16,8 százalékra ment fel hétfőn, ami jóval meghaladja az egy héttel korábbi 15,3 százalékot. A Bloombergnek nyilatkozó egyik elemző szerint a döntéshozók csúsznak a görög adósságok átalakítása felé, és a lejtő alján jó eséllyel a Lehman Broters bedőlésének sajátos európai változata várhatja őket. Ezzel az amerikai bankház 2008. októberi csődjére utalt, amelynek nyomán leállt a hitelezés a pénzpiacokon és a világgazdaság válsága egy csapásra durván elmélyült.

HOZZÁSZÓLÁSOK