Kritikus nap lehet a csütörtök az európai bankoknak

Az EKB csütörtökön példátlanul magas, háromjegyű milliárdos összeget von ki az európai bankrendszerből, mindent megtesz viszont az emiatt aggódó pénzügyi ágazat megnyugtatása érdekében.
NAPI, 2010. június 29. kedd, 18:10
Fotó:

Az EKB gondoskodik róla, hogy ne merülhessen fel semmiféle probléma - biztosította Christian Noyer, az EKB igazgatótanácsának tagja az "Europe 1" rádiócsatornát. 2009 júniusában több mint 1100 pénzintézett jegyzett le egy éves lejáratú kötvényt 442 milliárd euró értékben. A teljesítés most válik esedékessé, ami hatalmas likviditási érvágást jelent az európai bankrendszernek, miközben a rendszeren belül továbbra is bizalmatlanság uralkodik a bankok között, óvakodnak egymásnak hitelezni.

A hitelforrások megőrzése érdekében az EKB továbbra is 1,0 százalékos kamatozású kincstárjegyekkel áll a bankok rendelkezésére, de már csak legfeljebb három hónapos lejárattal. Hosszabb lejáratú kötvények kibocsátásától saját rugalmassága és a piaci stabilitás megőrzése érdekében tartózkodik az EKB. Rövidebb határidejű kötvények kibocsátása viszont egyéb likviditási források felé terelné a bankokat.

A 3 hónapos kötvények iránti kereslet így az euróövezeti pénzügyi rendszer egészségi fokmérőjévé vált. "Az aukción részt vevő bankok azt árulják el, hogy a tőkepiacon nehezen jutnak forráshoz" - mondta Luca Cazzulani, az UniCredit szakértője. Az EKB kondíciói ugyanis rosszabbak a piaci kondícióknál. A Financial Times keddi beszámolója szerint elsősorban spanyol bankok szorgalmazzák az egy éves tenderek újraindítását a likviditási problémák áthidalására. A lap idéz is egy spanyol bankárt, aki abszurdnak nevezi az EKB magatartását. "Minden jegybanknak gondoskodnia kell a likviditásról, az EKB azonban nem ezt a politikát követi" - mondta a bankszakember. A spanyol bankoknak manapság különösen nehéz hitelhez jutniuk a tőkepiacon. Ez leginkább a spanyol takarékpénztáraknak okoz komoly nehézséget.

A pénzügyi krízis idején az EKB és más jegybankok több alkalommal is hatalmas összegeket juttattak a bankrendszerbe, mivel az egymás iránti bizalmatlanság miatt a bankok közötti hitelezés gyakorlatilag megszűnt, és csak így lehetett elkerülni a hitelforrások elapadását. 2009 végén a jegybankok már úgy látták, hogy sikerült túljutni a pénzügyi krízis csúcspontján, ezért az expanzív politika korlátozása mellett döntöttek, és hosszabb, egy éves lejáratú kötvények korlátlan kibocsátásával már nem növelték tovább a pénzügyi rendszer likviditását. Azóta azonban Görögország és néhány más euróövezeti tagállam adósságtörlesztési problémái miatt ismét súlyosbodni kezdett a likviditási helyzet, és a spanyol, portugál bankok is egyre nehezebben jutnak forrásokhoz.

HOZZÁSZÓLÁSOK