Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök az év elején még úgy nyilatkozott, hogy idén mintegy 200 milliárd rubel (5,5 milliárd dollár) bevételre számítanak állami vállalatok részvénycsomagjainak értékesítéséből - emlékeztetett a Rusia Beyond The Headlines (RBTH).

Az évkezdetkor jogosnak látszott optimizmusa: januárban az elsődleges nemzetközi részvénykibocsátások 3,1 milliárd dolláros bevétellel abszolút csúcsot döntöttek a Dealogic adatszolgáltató szerint. Az orosz részvénykibocsátások is sikeresek voltak tavalyi újraindulásukkal - kilenc ajánlat összesen 7,9 milliárd dollárt hozott. Az állami Alrosza, a világ legnagyobb gyémántbánya-vállalata értékesített papírjainak 60 százalékát amerikai befektetők vették meg, a VTB, Oroszország második legnagyobb bankja másodlagos kibocsátással több mint 3 milliárd dollárt hozott be, a moszkvai Tinkoff Credit Systems több mint 1 milliárd dollárt nyert a londoni tőzsdén.

Az idei nagy remények nagyrészt a kiskereskedelmi vállalatokhoz fűződtek - az Euromonitor kutató csoport prognózisa szerint az orosz fogyasztók gazdagodásának köszönhetően 2018-ra Oroszországé lesz a világ legnagyobb kiskereskedelmi piaca. Az ország második legnagyobb szupermarket-lánca, a Lenta indult elsőként, és februárban a londoni tőzsdén mintegy 1 milliárd dollárhoz jutott IPO-jával. A Metro AG-nek ugyancsak a piacra lépést tervező orosz leányvállalata és a Gyeckij Mir (a legnagyobb a gyermekcikkekben) azonban a kedvezőtlenebbé váló környezet miatt egyelőre visszavonulót fújt.

Az orosz részvények árfolyamának már az ukrán válságot megelőzően megindult zuhanása olyan kedvező lehetőséget nyújt a befektetőknek, amit sokan igyekeznek kihasználni. Már tavaly a dollárban denominált moszkvai tőzsde RTS indexe 5,6 százalékot esett, az év végére pedig az orosz részvények árfolyama 25 százalékkal maradt el a feltörekvő piacok átlagától. Az év kezdetén a Bloomberg által figyelt 21 feltörekvő piac közül az orosz részvényei voltak a legolcsóbbak. Az ukrán válságot követően 60 százalékkal ugrott meg a tavalyihoz képest a tőkekiáramlás - állították a Goldman Sachs elemzői, akiknek a prognózisa szerint az országot elhagyó tőke nagysága az év végére elérheti a 130 milliárd dollárt.

Moszkvai szakértők úgy vélik, hogy ebben a helyzetben az orosz állami vállalatok eladását vagy IPO-ját legalább az év harmadik negyedéig el fogják halasztani, és kevesebb ilyen ügylet lesz a tavalyi 156-nál. Mások szerint a privatizációnál másodlagos a bevétel, fontosabb piaci verseny támasztása a korábban tisztán az állam uralta szektorokban és a befektetési légkör javítása.

Az orosz államnak jelenleg több mint 2 300 vállalatban van részesedése, s mintegy 1200 van kizárólagos tulajdonában. Ezek közül az idei eladásra szántak között van a legnagyobb hajózási vállalat, a Szovkomflot, amely olaj és cseppfolyósított földgáz szállítására szakosodott. Az ország legnagyobb vonalas telefontársasága, a Rosztelekom pakettjének eladásából 150 milliárd rubeles bevételt remélnek. Alekszej Uljukajev gazdasági miniszter elmondta, hogy fontolóra veszik az orosz államvasutak részvényei 5 százalékának értékesítését, és a jegybank eladhatja részesedését a moszkvai tőzsdében. A kormány tervei szerint 2016 végéig teljes egészében privatizálhatják a Rosszpirtprom szeszgyártó vállalatot és az Aeroflot légitársaság egy részét.