Lassult a működőtőke beruházások növekedése Kínában

Kínában visszaesett a külföldi működőtőke beruházások (FDI) növekedése áprilisban, de az év első négy hónapjában még így is huszonhat százalékkal bővült az FDI összege az előző év azonos időszakához képest - közölte kedden a pekingi kereskedelmi minisztérium.
MTI-Eco, 2011. május 17. kedd, 13:14

Április hónapban az egy évvel korábbi adatokhoz képes 15,21 százalékos emelkedést mértek, ami 8,5 milliárd dollárnak felel meg, szemben a március havi közel 33 százalékos növekedéssel, ami akkor 12,5 milliárd dollárt jelentett. A jelenséghez a minisztérium nem fűzött kommentárt.

Márciusban 2538 új külföldi vállalat kapott engedélyt kínai működésre, míg egy hónappal később 2215 cég indult. Az idei év első négy hónapjában összesen 8152 külföldi vállalat kapott zöld utat Kínában. Ez 2010 azonos időszakához képet több mint 8 és fél százalékos növekedést jelent - tájékoztatott a minisztérium szóvivője Jao Csien (Yao Jian).

A statisztikai adatok szerint január és április között mind az ázsiai, mind az európai befektetések gyarapodtak a világ második legnagyobb gazdaságában. Japánt, Thaiföldet és Szingapúrt is beleértve a térségből 30 százalék fölött volt a beruházott tőke mértékének növekedése (32,88 milliárd dollár), míg Európából 23,5 százalékkal több (2,64 milliárd dollár) FDI érkezett Kínába.

Ezzel szemben az Egyesült Államok befektetései az első négy hónapban - ugyancsak éves összehasonlításban - 28 százalékkal visszaestek, értékük alig haladta meg az 1 milliárd dollárt.

Kína külföldre irányuló működőtőke befektetései 2011 első négy hónapjában elérték a 13,4 milliárd dollárt, amiből több mint 4 milliárd dollárt költöttek vállalatok összevonására. A külföldi szerződött projektek csaknem 25 milliárd dollár bevételt hoztak, az új szerződések értéke 19 százalékot meghaladóan nőtt, s elérte a 43, 66 milliárd dollárt.

A Kínába irányuló japán export - főleg a földrengés, illetve a nukleáris katasztrófa miatti korlátozások következtében - mindössze 4,7 százalékkal nőtt az első négy hónapban; értéke megközelíti a 16 milliárd dollárt. A helyzetből fakadóan az Európai Unió Japánt megelőzve Kína legnagyobb importforrásává vált.

Jao ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Kína részt kíván venni a japán újjáépítésben, s ismét szorosabbra kívánja fűzni gazdasági, pénzügyi kapcsolatait a szigetországgal.

Április végén körülbelül 775 ezer kínai dolgozott külföldön, mintegy 22 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban - tájékoztatott a szóvivő, s a visszaesést a közel-keleti és az észak-afrikai eseményekkel, illetve a kínaiak e térségekből történt hazautazásával magyarázta.

A szóvivő ezúttal sem mulasztotta el azt hangsúlyozni, hogy Kína külkereskedelmi forgalmában a többlet - a növekvő importnak köszönhetően - az elmúlt három évben visszaesett, tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 3,1 százalékát adta.

HOZZÁSZÓLÁSOK