Laza maradt a japán jegybank

Nem változtatott rendkívül laza monetáris politikáján a japán jegybank csütörtökön, későbbre, mélyebb gazdasági nehézségek kezelésére tartogatja megfogyatkozott munícióját, miközben a globális növekedési kilátások romlása más nagy központi bankokat már további gazdaságélénkítő intézkedések meglebegtetésére sarkallt - írja az MTI.
Szabó Dániel, 2019. június 20. csütörtök, 09:49
Fotó: Reuters

A Bank of Japan (BoJ) monetáris tanácsa 7-2 arányban elfogadott döntésével mínusz 0,1 százalékon hagyta a betéti rátát, az eszközvásárlási program éves keretösszegét pedig 80 ezer milliárd jenen. Az előretekintő iránymutatás (forward guidance) értelmében továbbra is "rendkívül alacsony szinten" tartják a kamatokat 2020 tavaszáig a 2 százalékos inflációs célszám elérésének érdekében. Nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül tartsák.

A tanácskozás után kiadott közleményében Japán központi bankja arra figyelmeztetett, hogy növekedtek a globális kockázatok, például a protekcionizmus erősödése. Bizonytalan az is, hogy milyen hatást vált ki a pénzpiacokon az amerikai gazdaságpolitika.

"A külföldi gazdaságokra ható, lefelé mutató kockázatok nagyok, így figyelni kell a japán vállalatok és háztartások hangulatára gyakorolt hatásukra" - mutatott rá a japán jegybank.

Szerte a világban a központi bankok egyre inkább hajlanak a lazítás irányába, ahogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború kiszélesedése fokozza a nyomást a lassuló ütemben bővülő világgazdaságra, ami a japán jegybankot is lépéskényszerbe hozza, hogy reagáljon a japán gazdaság fellendülését fenyegető kockázatok növekedésére.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve változatlanul hagyta az alapkamatot szerdán, de jelezte, hogy kész enyhíteni a kockázatokat kamatcsökkentésekkel, akár már a jövő hónaptól. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke pedig kedden kijelentette, hogy szükség lehet a pénzpolitika további lazítására, ha a gazdasági kilátások nem javulnak. A japán döntéshozók jelentős része azonban vonakodik újabb gazdaságösztönző intézkedések meghozatalától, mivel kevés eszközük maradt az utóbbi évek bőséges pénznyomtatása után.

A japán gazdaság évesített növekedési üteme 2,1 százalékot ért el az első negyedévben, de számos elemző lassulásra számít a következő negyedévekben, tekintettel a világkereskedelmet visszavető amerikai-kínai viszályra. Az általános forgalmi adó kulcsának októberre tervezett emelése ugyancsak visszavetheti a hazai fogyasztást. Az infláció továbbra is makacsul nyomott, áprilisban 0,9 százalékon állt az éves összevetésű maginfláció Japánban.

HOZZÁSZÓLÁSOK