Ausztria egy kicsit tovább halad az éghajlati semlegesség felé - ennyit fűzött hozzá Magnus Brunner, a osztrák Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára ahhoz a hírhez, miszerint múlt pénteken Ausztria leállította az utolsó széntüzelésű erőművét. A Mellach (kiejtve: Melá'k) erőmű korszakzárásáról az egyik első beszámolót közreadó AP News is csak néhány rövid bekezdést szánt annak, hogy az alpesi ország az Európai Unió második tagországa lett, mely bezárta az összes szénerőművét, és az energiatermelését eztán deklaráltan a leginkább környezetszennyező energiaforrás használata nélkül folytatja.

Pedig ennél azért többről van szó.

Amikor Belgium 2016-ban bezárta a Langerlo erőművet, és végképp szakított a szénégetéssel, sokan még kételkedtek abban, hogy eredményes lehet ennyire radikálisan - és: felesleges gazdasági és/vagy ellátásbiztonsági kockázatok vállalása nélkül - leállni az energiatermelésben eddig a legmegbízhatóbb forrásnak bizonyult nyersanyagról. Az évtized elején az amerikai energiamixben még történelmi csúcsán járt a szén, de aztán kiderült, hogy a történelmi szerepvállalása valójában a végéhez ért. Nem csak az Egyesült Államokban, és nem csak Trump szónoklatai ellenében, de a globális klímapolitikai irányváltásnak is köszönhetően: Európában is. Sőt, elsősorban Európában!

Kapcsolódó

Az uniós tagállamok egymás után jelentették be a széntől elköszönésük dátumát. Belgium után - mely időközben azt is bejelentette, hogy 2025-ig az összes atomerőművét is kivonja a forgalomból -, Ausztrián kívül még hét ország ígérte meg 2025-ig a "szénbúcsút". Franciaország és Svédország 2022-re, Szlovákia és Portugália 2023-ra, az Egyesült Királyság 2024-re, Írország és Olaszország 2025-re. Hozzájuk csatlakozhat még az utóbbi egy évben kontienetális szemszögből nézve is "total hardcore" leszerelési terveket készítő Spanyolország, illetve: 2030-ig még jó néhány más tagállam - köztük Magyarország - is.

2016 óta összesen 15 európai ország jelentette be, hogy fokozatosan megszünteti a villamosenergia-célú szénhasználatot. Ebből 14-en ezt 2030-ra vállalták. A kivétel, Németország is igen sajátos helyzetben van, mert bár az Energiewende egyik központi tételeként 2022-re befejezik a nukleáris energiatermelést, de - hivatalosan emiatt, illetve a rendszer egyensúlyban tartása miatt - csak 2038-ra vállalták, hogy búcsút mondanak a szénnek, ami aligha tart addig az energiamixben.

Kép: Napi.hu

Ahogyan a 2038-as céldátum tavaly januári kormánybejelentését követően a Finanacial Times megírta: gazdaságilag, technológiailag ez már nem jön ki. A német kormány idén januárban már "legkésőbb 2035"-ben határozta meg a határidőt, azonban a 2019-es évi adatok ismeretében az sem volna meglepő, ha végül beférnének vele akár a 2030-ba is.

Nyomás alatt

Leonore Gewessler, az osztrák Zöld Párt képviselőjéből lett környezetvédelmi, közlekedési, innovációs és technológiai miniszter is csupán a napi többszöri Twitter-bejegyzései egyikeként kommentálta a Mellach leállítását. Azt írta: az utolsó széntüzelésű erőmű bezárása történelmi lépés: Ausztria végre kiszűri a szenet a villamos energia termelésből, és újabb lépést tesz a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetése felé.

Az osztrák környezetvédelmi miniszter tweetje
Kép: Napi.hu

Noha a CNBC-nek Kathrin Gutmann, a Europe Beyond Coal kampányigazgatója a múlt pénteken megtörténteket úgy fogalmazta meg, hogy "Ausztria véget vet a szénégetésnek, miközben támogatja a megújuló energia felhasználását és az Európai Zöld Új Egyezményt" - a dolog korántsem volt ilyen magától értetődő. Guttmann szerint a Mellach leállítása "nagyszerű példája az egészségesebb, tisztább és ellenállóbb társadalmak felé vezető útnak", de ez az út nem volt teljesen sima.

Erős kampány kellett hozzá

Ausztriában - ahol nincs jelentős fosszilis tüzelőanyag-tartalék, a széntüzelés megszüntetéséhez fontos adalékként szolgált a Global 2000 nevű zöld civilszervezet éveken át tartó pressziója is. Az a mondás, hogy a stájerországi kistelepülésen működő szenes erőműnek (is) be kell fejezze a működését, akkor vált országosan is ismert majd támogatott gondolattá, miután a szervezet 2014 végén publikálta az osztrák szénégetés gazdasági és egészségügyi következményeit taglaló tanulmányát. A Global 2000-nek publicitást, a változtatásnak nyomatékot adott az a tanulmányban bizonyított tény, hogy a szénerőművek károsanyag-kibocsátásai korai haláleseteket, gyerekek és felnőttek egészségkárosodását idézik elő, aminek tetemes társadalmi-egészségügyi költségei vannak.

A '80-as években még a minél nagyobb és jobb széntüzelésű erőművek szükségességét hangoztató osztrákok az utóbbi néhány évben gyorsan és egységesen fordultak a szénerőművek ellen. A fokozatos megszüntetésük a regionális és önkormányzati gondolkodásnak is egyik központi eleme lett. Ausztriában három szenes erőmű működött: a Riedersbach erőmű, az eleve kényszermegoldásként épített alsó-ausztriai Dürnrohr, és a Mellach.

A Riedersbach két blokkját még 2010-ben, illetve 2016-ban leállították. A Dürnrohr erőművet már eredetileg is szükségmegoldásként építették: az 1978-as népszavazáson megbuktatott zwentendorfi atomerőmű bekapcsolás helyébe lépett. A megépített, de üzembe nem helyezett nukleáris erőmű energetikai kiváltására szolgált Dürnrohr, illetve arra, hogy az ahhoz elkészült hálózati elemeket kihasználják.

A két kazánt elsősorban cseh és lengyel szénnel fűtötték, de az erőmű már szintén leállt. Igaz, a tavaly év végi lekapcsolásra az eredetileg tervezettnél öt évvel korábban került sor; nem sokkal azt követően, hogy az erőmű megbízhatóságával kapcsolatban dokumentumok szivárogtak ki az osztrák sajtóba.

A Mellach erőmű 2020 áprilisában
Kép: Eutoday

A Mellach szénüzemű technológiáját 1986-ban helyezték üzembe, elsősorban Graz áram és hőellátását biztosították vele. Az osztrák villamosenergia-szolgáltató (Verbund) közlése szerint a működése 34 éve alatt több mint 30 milliárd kilowattóra (kWh) villamos energiát, illetve még további 20 milliárd kWh távfűtési energiát termeltek meg. A szenes kazánok lekapcsolása azonban előre tervezett volt, a 2019-es fűtsi szezon végére időzítették. A blokkok leállításával a Mellach működése nem szűnik meg teljelsen, hiszen az erőmű kombinált ciklusú technológiájából a földgázüzemet még fenntartják - ez tartalék erőforrás lesz a rendszerben.

Néhány évnyi haladék

A Verbund vezérigazgatója, Wolfgang Anzengruber nem valószínű, hogy csak a levegőbe beszélt, amikor azt mondta, hogy "a régi és az új gazdaságok felé vezető úton Mellach továbbra is fontos hely, mely ideális feltételeket kínál a jövő technológiáinak fejlesztéséhez", mivel a Verbund nagyméretű akkumulátor-tároló rendszerek telepítését tervezi az erőmű területére, illetve: kísérleti jelleggel már működtetnek ott üzemanyagcellás technológiát is.

Ha ez utóbbit rendszerszintűre felfejlesztik, Mellach szerepe valóban megmaradhat 2030 után is. De csak akkor, merrt miközben ma még több mint egy tucat fosszilis (zömmel gázüzemű) erőmű működik Ausztriában - s így az ország villamos energia termelésének mintegy negyedét így állítják elő -, a kormány deklarált célja, hogy  az évtized végére ezeket is mind bezárja.

2030-tól Ausztria kizárólag megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiát akar használni.

Éppen erre az időpontra vállalta Magyarország az idén januárban állami kézbe vett egyetlen magyar szénerőmű, a pillanatnyilag akár nyereséggel is üzemeltethető Mátrai Erőmű leállítását. A következő lépés, amit tehát Ausztria 2030-ra tervez meglépni - ami egyáltalán nem új ötlet, hiszen az Egyesült Királyságban is éppen ezt készítik elő - egyelőre még nem szerepel az új magyar energiastratégiában. A fosszilis üzemanyag elhagyása helyett a 2040-ig szóló legradikálisabb energiamix elgondolásban is szerepel 2000 MW földgáz-üzemű erőmű.

Ki a következő?

Az osztrák széntelenítési harc nem ért még véget: az aktivisták máris kijelölték a következő célpontot. Az ország legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, a Voestalpine acélmű került célkeresztbe. A cég már jelezte: az öt osztrák nagyolvasztó kemencéjéből hármat elektromos kemencére akar cserélni, és erre kész egymilliárd eurót el is költeni.

Ennél is fontosabb azonban az a keddi, friss hír, hogy Ausztria után Svédország is bejelentette, hogy teljes mértékben kizárta a szént az áramtermelésből. Az utolsó szénerőművük, a Värtaverket bezárásával Svédország lett a harmadik szénmentesített európai ország. A skandináv ország eredetileg nem is szerepelt a 2025-ös vállalási listán, időközben "húztak bele". Mint Kathrin Gutmann a Europe Beyond Coal szakembere fogalmazott: a súlyos egészségügyi kihívások fényében a szén hátrahagyása a megújuló energiaforrásokért cserébe helyes döntés.