A gazdasági növekedés Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában (CESEE) továbbra is élénk marad - derül ki a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb regionális elemzéséből. A Független Államok Közösségét (FÁK) leszámítva a növekedést a kormányok gazdaságpolitikája, a fogyasztás, illetve a reálbér és a foglalkoztatás növekedése segíti.

Oroszországban lassult a visszaesés, miután a gazdaság - úgy tűnik - alkalmazkodott az alacsony olajárakhoz és az országgal szemben bevezetett uniós és amerikai szankciókhoz. A FÁK-államok többi tagja fokozatosan jön ki a recesszióból, köszönhetően a megnövekedett külső keresletnek.

A régió egészében az IMF szerint a növekedés idén elérheti az 1,3 százalékot, ami jövőre 2,1 százalékra gyorsulhat. A változás FÁK-államok jobb kilátásainak köszönhető.

Nehéz lesz

Az IMF szerint a régióban a jelenlegi növekedés fenntartása nehézségekbe ütközhet. A FÁK-országokon kívül a munkanélküliség csökken, a reálbérek erőteljes növekedést mutatnak, a hitelezés is fellendülőben van és bár az inflációs nyomás még mindig alacsony, a külső egyensúly egészségesnek mondható.

Ugyanakkor a termelékenység visszafogott növekedése és a kedvezőtlen demográfiai helyzet miatt ezek az országok vélhetően nem fogják tudni fenntartani a viszonylag erős, évi három százalék körüli növekedést anélkül, hogy a külső egyensúlytalanságok ne romlanának.

Változó kockázat

Ami a kockázatokat illeti, a hat hónappal ezelőtti helyzethez képest javult a helyzet. A kínai növekedés lelassulása kevésbé fenyegeti a régió kilátásait, a világ vezető jegybankjainak monetáris politikája normalizálódik és az az Európát elérő menekültválság sem tűnik olyan veszélyesnek, mint korábban

Ezzel szemben a populizmus előretörése egyre erőteljesebbé válik, emellett a Brexit hosszabb távú hatásai is bizonytalanok, miután az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatok körül sok a nyitott kérdés.

Nagy kihívások

Az egész régió számára a legnagyobb kihívást a növekedés fellendítése és a nyugati életszínvonalhoz való közeledés jelenti. A siker érdekében - a beruházások és a termelékenység növelése céljából - a strukturális reformok újabb körét kellene elindítani.

A növekedés gyorsításához javítani kell az állami beruházások kezelését és az adórendszerek működését. Előbbit azzal indokolja a Valutaalap, hogy még mindig jelentős infrastrukturális eltérés látszik a fejlett Európa és a régió országai között, a beruházási ráták pedig relatíve alacsonyak.

Ugyanakkor a térség országai még mindig jelentős költségvetési egyensúlytalansággal küzdenek. Az IMF elemzőinek véleménye szerint az adóbehajtás hatékonyságának javítása előteremtheti azt a költségvetési bevételt, amelyből növelni lehetne az állami beruházásokat vagy csökkenteni lehetne a még mindig magas költségvetési hiányokat.

Mi a helyzet Magyarországgal?

Magyarországon az IMF a költségvetési hiány emelkedésével számol 2017-ben 2016-höz képest: a 2 százalékos deficit 2,7 százalékra emelkedhet. Az államadósság szintje viszont 75,3 százalékról 75,1 százalékra mérséklődhet 2016-ról 2017-re.

Magyarország
Fő mutatók20162017
GDP-növekedés (%)2,02,5
Belső keresletnövekedés (%)0,22,7
Exportnövekedés (%)6,46,3
Lakossági fogyasztás (%)2,72,4
Infláció (időszak átlaga, %)0,41,9
Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP arányában (%)4,94,6
Teljes külső adósság a GDP arányában (%)10497,6
Államháztartás egyenlege (a GDP %-ában)-2,0-2,7
Államadósság (a GDP %-ában)75,375,1
Forrás: IMF, Napi.hu-gyűjtés

Az ország relatíve magas finanszírozási szükséglete miatt a piaci hangulat hirtelen változása továbbra is veszélyt jelent Magyarország számára. A régió országait ugyan nem nagyon érte el a Brexit-sokk, így a piaci kockázati felárak általában nyomottak maradtak, ám ez magában hordozza egy hirtelen korrekció kockázatát - figyelmeztet az IMF.

A régió egyes országaiban - köztük a visegrádi négyek más tagállamaiban - fellendült a hitelezés, míg Magyarországon továbbra is csökken. Bár a vállalatok eladósodottsága alacsonyabb vagy azokhoz az országokhoz hasonló, ahol a hitelezés ismét növekedésnek indult, a bankok alacsony profitábilitása - a bankadó és a devizahitelek forintosítása miatt - láthatóan visszafogja  hitelezést.

Így állunk a régióban

Magyarországon az IMF erre az évre kétszázalékos növekedést vár, ami jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat. Ez azonban nemcsak a kelet-közép-európai régiós átlagtól marad el, ahol idén 2,8, jövőre 3 százalékos bővülést vár a Valutaalap, de a többi e régióba sorolt országhoz képest is gyenge.

Idén Magyarországon lehet a legalacsonyabb a GDP bővülési üteme, 2017-ben pedig egyedül Szlovénia lehet az az ország, amelyet megelőzhet hazánk. Ott 1,8 százalékos növekedést valószínűsít az IMF. (Az alábbi ábrán Románia és Bulgária adatai is láthatók, amelyeket az IMF regionális elemzése a délkelet-európai országok közé sorolt - a szerk.)

Forrás: IMF, Napi.hu-gyűjtés