Axel Kicillof argentin pénzügyminiszter szerint országa technikai értelemben már hétfőn újabb államcsőd elé néz azt követően, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság kimondta: Argentínának ki kell fizetnie teljes korábbi tartozását egy olyan hitelezői csoportnak, amely nem fogadta el követelése csökkentését. A döntés értelmében ugyanis akkor kellene utalnia, amikor a következő esedékes részletet törleszti azoknak a hitelezőinek, amelyek belementek a 2005-ös és 2010-es adósságcsökkentésbe, ami június 30-án esedékes. A Buenos Aires-i kormánynak azonban nem áll szándékában fizetni.

A technikai államcsőd azt jelenti, hogy az adósnak lenne ugyan forrása a törlesztésre, ám mégsem utal. A jogi csata győzteseinek, az Elliott Managemnethez tartozó NML Capital és Aurelius Capital Management alapoknak ugyan "csak" 1,33 milliárd dollárt és kamatait, kellene kifizetni hétfőn, amire futná Argentína 28,5 milliárd dollárnyi devizatartalékából, ám ez súlyos precedenst teremtene. Így a kormánynak két oka is van arra, hogy ne tegyen eleget az amerikai bírósági ítéletnek.

Nincs kiút

Az egyik az, hogy nemes egyszerűséggel dögkeselyűknek tartják a hedge fundokat. (Ezt azzal indokolják, hogy a kérdéses argentin kötvényeket - amelyek teljes értékét akarják - erősen elértéktelenedett állapotukban, dolláronként 30 centért vették.) Emellett az említett precedens miatt sem fognak fizetni, nyilvánvaló ugyanis, hogy ezzel felbátorítanák a többi olyan hitelezőt is, amely nem fogadta el az adósságátütemezést.

Az említett két fordulóban az argentin tartozások 93 százalékának csökkentését sikerült elérni. A maradék hétszázaléknyi követelés értéke teljes áron összesen nagyjából 15 milliárd dollár. Ha ennek törlesztéséért a precedens alapján sikerrel perelnék az argentin kormányt, akkor olyan sokat kellene fizetnie, amit akkor sem tudna finanszírozni, ha akarná.

Aggódnak

A bírói döntés napjától, június 16-ától számítva 30 napig még elvileg találhat tárgyalásos megoldást vitájára az adós és a pernyertes hitelezői csoport, ám ezzel kapcsolatban nem sokat lehet tudni. A Reuters értesülései szerint a két oldalt között közvetítő jogász felvette a kapcsolatot a felekkel, ám közvetlen tárgyalásokról nincs hír. Kicillof ugyan New Yorkban, egy ENSZ-rendezvényen beszélt, így elvileg lenne alkalma találkozni a hedge fundok menedzsereivel, ám erről nem nyilatkozott.

Az ENSZ kereskedelmi szervezete, az UNCTAD a hét közepén csatlakozott az USA-hoz és az IMF-hez, amelyek aggodalmukat fejezték ki az argentin adósságokkal kapcsolatban hozott bírósági döntés miatt. Úgy vélik, hogy az átütemezést elutasító hitelezők követelésének jogi megtámogatása rombolja az államok szuverenitását és visszaveti a törlesztések átütemezésének folyamatát.

Nem aggódnak

Befektetők és jogi tanácsadók viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a kötvénykibocsátásokkal kapcsolatos szerződések szabályozása megváltozott az elmúlt években, így ez a régen indult jogi háború egyedi eset, nem várhatók hasonló ügyek a jövőben. Emellett úgy tűnik, az argentin államcsőd és annak máig húzódó következményei nem vették el a befektetők kedvét attól, hogy a New York-i törvényeknek megfelelően kibocsátott állampapírokat vásároljanak. Legalábbis derül Ecuador múlt heti értékesítéséből.

Megdöbbentő, hogy egy nappal az amerikai bírósági ítélet után nem Peru, vagy Kolumbia, vagy Mexikó, vagy Brazília kötvényeit kapkodták el, hanem a még az ezeknél is bizonytalanabb Ecuadorét - mondja Javier Kulesz, a Nomura feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője. Ez az ország 2008-ban vált fizetésképtelenné, kormánya szörnyetegeknek minősítette a hitelezőket és közölte, hogy elődei kötvénykibocsátásai "illegális" elemeket tartalmaztak. A tízéves ecuadori kötvények 8 százalékos hozammal keltek el, ami zsíros, de egyben jelzi a kockázatot.