Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Soros György igyekszik megváltoztatni a rendszert, amely gazdaggá tette. Ezzel a címmel jelent meg szemelvény a Washington Poston Emily Tamkin Soros befolyása: politika, hatalom és a nyílt társadalomért folytatott harc (The Influence of Soros: Politics, Power, and the Struggle for an Open Society,) című könyvéből, amely a filantróp üzletember közelgő 90. születésnapjához igazodva jelent meg. A könyvrészlet magyarországi példával illusztrálja, hogyan állítják célkeresztbe egyes kormányok és politikusok Soros Györgyöt.

Tamkin beszámol arról, hogy részt vett a Közép-európai Egyetem (CEU) utolsó budapesti diplomakiosztó ünnepségén. A CEU-t Soros alapította, hogy lehetőséget adjon a kelet-közép-európai régióból érkező diákok felsőfokú tanulására, illetve - ami ennél fontosabb - olyan szellemű tanulására, ami szembe megy a nacionalizmussal, amely könnyen eláraszthatja a térséget azután, hogy az itt élők csalódtak a rendszerváltást követő jóléti ígéretekben. A világszínvonalúvá fejlődött intézmény az Orbán-kormány könnyű célpontjává vált: elfogadtattak egy törvényt, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette az amerikai diplomát adó CEU-képzés budapesti folytatását.

Tanulságok

Ez mindjárt rávilágít a Soros Györggyel kapcsolatos egyik különös ellentmondásra. Az üzletember jókora összeg ráfordításával létrehozott valamit, ami a milliárdjai nélkül nem született volna meg, ám hiába dúsgazdag, nem tudta megakadályozni, hogy az egyetemét, amelyet nagyon sokan szeretnek és nagyra értékelnek, elüldözzék Budapestről. Csupán azért, mert Sorosból könnyen lehet ellenséget faragni, ellehetetlenítették egy kiváló egyetem működését. Ezt látva Tamkin azóta is sokat gondolkodik azon, mik a forrásai az üzletemberrel kapcsolatos összeesküvés-elméleteknek.

Egy friss példa ezekre, hogy azzal vádolják: a háttérből ő irányítja a rendőrségi brutalitás elleni tiltakozásokat Amerikában. Első hallásra teljesen nevetséges összefüggésbe hozni a nevét a feketék hosszú harcával az egyenjogúságukért, ám áttekintve Soros tevékenységét kiderül, hogy adott pénzt az igazságszolgáltatás reformjára is, ami elvezet a vele kapcsolatos újabb ellentmondáshoz.

Bár semmi kétség, hogy a pénze segített javítani az igazságszolgáltatás működését, ha nem koncentrálódna a vagyon Amerikában, ha kisebb lenne a gazdagok és a szegények közötti szakadék, akkor kisebbek lennének társadalmi feszültségek, békések lennének a tüntetések, s így nem lenne szükség a filantróp milliárdosok pénzére ahhoz, hogy változzon az igazságügyi rendszer.

2015

Külön kérdés, hogyan lendült fel a sorosozás 2015-ben, az Európát elárasztó bevándorlási hullám idején. A Soros-könyv szerzője két tényezőre vezeti ezt vissza - derül ki a The Times of Israelnek adott interjújából. Az egyik jól ismert Magyarországon: egyesek rájöttek, hogy a kelet-közép-európai régió lakói olyan vezetőket keresnek, akik hangot adnak csalódottságuknak a rendszerváltásban, a demokráciában és az EU-ban, ami nem hozta el azt a jólétet, amit vártak. Itt ismét magyar példa következik: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke politikai ellenzéke helyett Soros Györgyöt támadta, mondván: bevándorlók millióit akarja betelepíteni Európába.

A másik tényező, hogy egyes amerikai politikai szereplők, köztük a 2017-ben elhunyt Arthur Finkelstein konzervatív stratéga rájöttek, hogy ugyanazok az összeesküvés-elméletek a világ minden táján ugyanúgy működnek. És itt felvetődik egy újabb Soroshoz kötődő titok. Hogyan lehet, hogy a zsidó származású Finkelstein egy lényegében antiszemita - a háttérben Sorost mint zsidó üzletembert megjelölő - összeesküvés-elméletet ad el azoknak a kormányoknak, köztük az izraeli kormánynak, amelyek igénybe veszik a tanácsait?

A válasz Tamkin szerint abban keresendő, hogy Soros zsidó identitása nem kötődik Izrael államhoz, a nyílt társadalom ideológiája az általános emberi jogokról, értékekről szól, nem a zsidó állam létrehozásának és fennmaradásának projektjéről.

Hagyaték

A Soros elleni indulatok kialakulásáról, működéséről talán India esete árulja el a legtöbbet. Ebben az országban lényegében nem ismerték a nevét, nem csináltak belőle bűnbakot egészen addig, ameddig a davosi Világgazdasági Fórumon el nem mondta véleményét az indiai nacionalizmusról, amely szerinte ártalmas, romboló hatású. Másnap elárasztották az internetet a Sorost ostorozó indiai posztok, és kisvártatva kialakult egy sajátos, egyedi összeesküvés-elmélet, amely arról szól, hogyan akar az üzletember Indiának ártani.

Mi lesz Soros György életének hagyatéka? - tehetjük fel a kérdés, ahogy élete utolsó szakaszához ér. A róla szóló könyv szerzője szerint azoknak az emberek a teljesítménye, akiknek különböző projektjeiben segített a pénzével. Azokról van szó, akik ösztöndíjat kaptak úgy, hogy enélkül esélyük sem lett volna továbbtanulni, vagy azokról a kulturális produkciókról, amelyek a támogatása nélkül nem születtek volna meg. Soros augusztusban lesz 90 éves, ennek a kilenc évtizednek a teljesítményét annak alapján lehet megítélni, amit az adományait élvező emberek tettek és tesznek. Egyesek közülük rombolóak, ám mások rendkívül pozitív tevékenységet végeznek.