Katasztrófát hozhat a lengyel atomkaland - megszólal a helyi szakértő

Mivel Európában belátható időn belül betiltják a szén alapú villamos energia termelését, a varsói kormány háttérintézményeiben egymás után írják a legkülönbözőbb tervek arról, hogy a ma még Lengyelország áramszükségletének háromnegyedét előállító energiaforrást mivel-hogyan lehetne kiváltani. Papíron újra meg úja üdvözítőként bukkan fel az atomerőmű(vek) építésének ötlete, ám ezzel az úttal valószínűbb, hogy csak még nagyobb bajba kormányozná magát a kabinet.
Komócsin Sándor, Szabó M. István, 2020. szeptember 13. vasárnap, 08:08
Fotó: Getty Images - Európa legszennyezőbb erőműve - Turow, Lengyelország

Semmi nem bizonyítja jobban a lengyel energiaipar bezombulását, mint az a központi szénlerakat, amelynek felállítását az év elején rendelte el a lengyel kormány. E tárolóhelyen gyűjtik össze az ország szénbányáiból kikerülő, eladatlan szénkészlet egy részét. A Poznan-Lódz-Wroclav által közrezárt térség közepén, a Nagy-lengyelországi vajdaság ostrówi járásának központja, Ostrow Wielkopolski mellett létesített depóban júniusra egymillió tonna szén halmozódott fel. Július végén Lengyelország szénfeleslege már elérte a 7,9 millió tonnát, ami 74 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban - kezdi a lengyel energiaágazat nyomorúságos helyzetének bemutatását James Shotter, a Financial Times közép-európai tudósítója.

Az elmúlt évtizedben az egymás követő lengyel kormányok nem sokat tettek annak érdekében, hogy megszabadítsák az országot a szénalapú áramtermelésről. Így 2019-ben az energiamixben a szén még mindig 74 százalékos részt tudott magáénak, miközben viszont a szénbányászat egyre mélyebb gödörbe kerül. A  PGG - a legnagyobb cég az ágazatban - már 427 millió zloty (34 milliárd forint) veszteséget könyvelt el tavaly; a PGE, mint a legnagyobb energiaszolgáltató pedig 3,9 milliárd pedig zlotyt bukott - leginkább annak következtében, hogy elnyelte a nyereségét a két szénerőművén keletkezett 7,5 milliárd leírás.

Importál a szén országa

Egy éve, hogy a lengyel miniszterelnök még arról értekezett, hogy Lengyelország déli részén, Bzie-Debinán új, hatalmas szénbányát nyitnak (1994 óta az elsőt), és ha a szén nem kell majd az energetikának - mondta magabiztosan Mateusz Morawiecki, akkor az itteni kokszot majd az acélgyártáshoz égetik el. Ez a projekt sem áll már sehogy...

Az utóbbi években 85 millió tonnáról 72 millióra csökkent a lengyel szénfelhasználás, és bár a számvevőszék jelentése szerint a lengyel állam az utóbbi 10 évben 66 milliárd zlotyt tolt be a szénbányászatba, a szektor így is egyre veszteségesebb, az értékesítés csökken, a vállalatok viszont - részben az erős szakszervezetekre támaszkodva - túl sok embert alkalmaznak. Ráadásul, ahogyan azt a Business Insider Polska megírta: hiába tiltotta meg Varsó néhány hónapja, hogy az erőművek import szénnel üzemeljenek, mert bár a lengyel szén vétele támogatná a hazai bányászatot, de az másfélszer annyiba kerül, mint amennyiért az európai piacokon szenet venni lehet. És a lengyel szénnek vannak további konkurensei is: Oroszországból, Ausztráliából, Kolumbiából és Kazahsztánból.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök beszél egy sziléziai szénbánya előtt (2020.09.03.)
Getty Images

Minderre a Covid-19 csak még inkább ráerősített, mert bár hivatalosan annak nem volt negatív következménye, hogy a járványra hivatkozással 12 szénbányát 3 hétre leállítottak, de a termelés több millió tonnás tovább csökkenése a bányavállalatokat drasztikusan romló fizetőképességűvé tette. Mindezeket a negatív hatásokat a bányák átszervezésekkel próbálják egyensúlyozni - és abból a pénzből, amit a kormány a válságra hivatkozva átutal a szektorba.

Jacek Sasin energetikai miniszterhelyettes júliusban Katowicében, a szénbányászat fővárosában ismertetett egy iparági átalakításról szóló tervet, melyben egyebek mellett bányabezárások is szerepelnek. A 80 ezer bányászt képviselő szakszervezetek erről hallani sem akarta, pláne, hogy a politikus csupán annyit tudott megígérni, hogy az EU támogatásokat ajánl a szénbányászat felszámolásával járó gazdasági és szociális következmények enyhítésére.

Pedig a Rzeczpospolitának nyilatkozó iparági szakértő világossá tette: ha a termelési költségeket nem sikerül csökkenteni, akkor drámai gyorsasággal zuhanhat össze az ágazat.

A bankok már vonakodnak finanszírozni a széntől függő energiacégeket, miközben teljesen szénellenessé vált az Európai Unió klímapolitikája is. Sőt: Brüsszel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében a szénégetés teles beszüntetését tűzi ki célul 2030-ra, ami így megdrágítja a szén-dioxid-kibocsátási kvótákat, amitől viszont egyre drágábbá válik a szénalapú áramtermelés. Ez utóbbit mi is ismerjük már: Magyarországon a Mátrai Erőmű esete, illetve éppen eltorzuló jövőképe is ezt mutatja. És ez az út bármennyire is nem tetszik Varsónak, az EU-nak éppen a széntechnológia drágítása és ellehetetlenítése a célja - máskülönben nem tűnik tarthatónak a vállalt kibocsátáscsökkentési menetrend.

Ha erre a helyzetre nincs forgatókönyve Lengyelországnak, akkor abból katasztrófa lesz.

Atomot!?

A Financial Times már idézett cikkében James Shotter azt írja, hogy a helyzeten az sem segít, hogy mindeközben a lengyel kormány zavaros üzeneteket küld a világnak az energiastratégiájáról. Öt éve, amióta a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) van hatalmon, akadályozták a szélerőműparkok fejlesztését. Ugyanakkor az elmúlt hónapok mintha változást hoztak volna: a kormány például azon dolgozik, hogy leválassza az energiacégekről szénágazataikat, ami lehetővé tenné, hogy a veszteségfinanszírozás helyett alternatív megoldást keressenek az energetikai szektor átalakításában és fejlesztésében.

E kormányzati szűkölés eredménye egyelőre annyi lett, hogy az Európai Bizottságnak benyújtott legutóbbi lengyel terv beemelte a távlati lengyel energiamixbe az atomenergiát is. A regnáló kormány energiastratégiája szerint 2035-ben az áramtermelésben a szén aránya még mindig 38 százalék lenne, de a megújulók elérhetnék a 28 százalékot. Ez az aránypár 2040-re 36-, illetve 40 százalékra változna, miközben viszont 10, illetve 14 százalékot tenne már ki annak az atomenergiának a részesedése, ami jelenleg Lengyelországnak nincs is (mivel Lengyelország volt az egyetlen szocialista ország a térségben, ahol nem épült nukleáris erőmű).

Nem meglepő, hogy a szakértők finom iróniával a "legoptimistább" elképzelésnek tartják az atomenergia gyors meghonosítását, ami 15-20 éven belül ilyen súlyt szerezhetne a lengyel energiamixben. Nem azért, mert ezzel a fegyverrel nem először "hadonászik" Lengyelország, vagy mert valójában még az is nagyon távolinak tűnik hogy kiírhassák az első atomerőmű építésére szóló tenderüket. (Az viszont már most látszik, hogy ennek a költségei iszonyúak lennének: a  legutóbbi lengyel kormányzati elképzelés mintegy 40 milliárd dollárral számol - márpedig ez több mint háromszorosa a Paks II. építésérére számoltaknál.)

Volna itt egy kis probléma
Ismételten levezetnénk, hogy mik a lengyel atomerőmű építéssel kapcsolatos legfőbb problémák - már azon túl, hogy Lengyelországnak nincs semmiféle tapasztalata az atomerőművek építésében és működtetésében.
1) A lengyel energetika éppen az orosz függésből menekül, mely hovatovább egyedüliként épít atomerőművet más országokban. A francia EDF teljesen kikészült a brit Hinkley Point C építésében, az Egyesült Államokban az egyetlen "építés alatt álló" erőmű, a Vogtle 3 és  4. úgy szerzett 30 év alatt erre engedélyt, hogy ma már az se biztos, hogy valaha bekapcsolják, Kína a saját, belföldi atomerőmű építési programjában fut a tervszámai után, Dél-Korea pedig még mindig a saját, nukleáris iparát is érintő korrupciós ügyeivel küzd.
2) Egy nukleáris erőmű létesítésének és működtetésének alapfeltétele a működtető személyzet megléte - ha egy országban nincs atomerőmű, akkor ezt akár évtizedes tudományos, oktatási előkészítést kíván. Amit ráadásul csak azok az oroszok finanszíroznak ma a világban, akikről Varsó hallani sem akar.
3) Az atomerőmű építése drága, és nem csak a nukleáris balesetek kockázata miatt veszélyes, hanem mert sosem épül meg időre, és mindig drágább, mint ahogy eredetileg kalkulálták. Ez a 2035-ös lengyel céldátumra eleve kettős csapást jelent.
4) Az atomerőművek bár óriási energiatermelő egységek, korántsem képesek a folyamatos termelésre. Márpedig a kieső, szintén, mindig óriási volumeneket így valamiből pótolni kell tudni.
5) Az EU nem ad pénzt sem szén-, sem gáz-, sem atomerőmű építésére - miközben a megújuló energiatermelő technológiákra folyamatos a pénzügyi ösztönzés.
6) Ha a reaktorépítés során valami balul sikerül (márpedig ilyen rendre előfordul), még a szomszéd országokkal is össze lehet veszni (erről a Mohi és az Osztrovce-i projekt alapján egészen friss példák is vannak).
Atomerőművet a kormányok úgy építenek - mondta a lapunknak adott interjúban Mycle Schneider, a The World Nuclear Industry Status Reportot (WNISR) vezető szerkesztője, hogy - hogy nem érdekli őket a megtérülés és a befektetett összegek. Azért nem - mondta -  mert "valamilyen geopolitikai megállapodás vagy csomagalku fontosabb ennél (...) de ennek semmi köze nincs az energiapolitikához vagy a beruházás megtérüléséhez".

Megkerestük a lengyel atomerőműépítés kérdésben a lengyelországi Greenpeace témafelelősét is, mivel a szervezet augusztusban e témát is érintve publikált egy tanulmányt. Az éghajlati és energiaügyi témák vezetője, Joanna Flisowska kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a lengyel nukleáris energia fejlesztésével kapcsolatos kormányzati tervek téveszmék. "A nukleáris energia nem jelent választ a dekarbonizáció kihívására, mert túl költséges, ugyanakkor nekünk sokkal gyorsabban kell eltávolodnunk a széntől, és csökkentenünk a szén-dioxid kibocsátást, mint amikorra az atomerőműveket megépíthetnénk. De tudjuk, hogy mi a válasz erre a kérdésre, és ez a befektetések ösztönzése a megújuló energiaforrások hatékonyságába és fejlesztésébe" - tette hozzá.

Hogy akkor mi az oka annak, hogy a lengyel kormány megint előhúzta az atomfegyvert? A Business Insider Polska már tavaly ősszel megírta, hogy mivel Lengyelországnak iszonyatosan sokba kerülne teljesítenie az EU-s klímavédelmi vállalásokat, nagyon sok pénzt akar majd megszerezni Brüsszelből. Ennek lehet egyik eszköze, forrásteremtője a nukleáris projektek felemlegetése...

Van kész forgatókönyv is

A már hivatkozott Greenpeace tanulmány azért lehet érdekes, mert a nyilvános lengyel vállalati és iparági információk alapján megtervezte, hogyan lehet fokozatosan megválni a széntől. A szerzők arra jutottak, hogy a szénvagyon és a legnagyobb - állam által ellenőrzött - energetikai társaságok (PGE, Enea, Tauron) szétválasztása a szokásos üzleti tevékenység részeként (BAU - business as usual - benne a műszaki feltételekkel, a gazdasági és piaci környezet által diktált kritériumokkal) 2035-ig megvalósítható.

A Greenpeace szerint ezek a dátumok ésszerűek és betarthatók
Greenpeace

Joanna Flisowska szerint Lengyelország szén-dioxid-mentesítésének a fő akadálya annak a politikai akaratnak a hiánya, hogy Lengyelországot végigvezesse a széndioxid-semleges gazdaság felé vezető átalakulási folyamaton. "Minden kormány megpróbálja késleltetni ezeket az intézkedéseket, és az utódokra hárítani a felelősséget" - közölte a szakértő a Napi.hu kérdésére. Hozzátéve, hogy erre szerinte az a legjobb példa, hogy Lengyelországnak 2009 óta nincs aktuális, naprakész, elfogadott energiastratégiája. Márpedig: ha nincs megfelelő tervezés, ha nincs a szén-kivonásra konkrét dátum, nagyon nehéz az energiaellátás kérdéseire válaszolni.

A lengyel szakértő úgy látja, hogy Lengyelországnak először is egy megfelelő, hosszú távú energiastratégiával kell rendelkeznie, amely összhangban áll a Párizsi Megállapodás követelményeivel. Ez Joanna Flisowska olvasatában azt jeleti, hogy az országban legkésőbb 2030-ig, fokozatosan meg kell szüntetni az erőművi széntüzelést. Amint azt a már idézett jeletésükben levezetik: ez a dátum és ez a cél elérhető. "A szénhasználat beszüntetési dátumának kimondása lehetővé tenné az igazságos átmeneti intézkedések megfelelő megtervezését, a szénrégiók és közösségek támogatása és annak biztosítása érdekében, hogy senki ne maradjon le" -tette hozzá.

És hogy minek kellene a szén és az atom helyett érkeznie? Robert Tomaszewski, a Polityka Insight energetikai elemzője szerint az lehet a reális forgatókönyv, ha a szén kivezetéséhez vezető, átállási időszakban a lengyel energiatermelést a sokkal kevésbé szennyező gázra, illetve a szél-, és napenergiára, valamint az import áramra kondicionálják át. Ebben egyrészt az amerikai lng gázüzletek felpörgetése segíthet,  valamint annak elfogadása, hogy az áramimport nem jelenti az energiabiztonság veszélyeztetését (azt viszont igen, hogy az infrastruktúrákat fejleszteni, bővíteni kell). A valódi kiúthoz aznoban vissza kellene vonni a szárazföldi szélturbinák telepítését korlátozó szabályokat és jobban el kellene magyarázni a társadalomnak, hogy a szénfüggőség további fenntartása sokkal nagyobb csapást mér az országra, mint amekkora árat az átállásért kell fizetniük a lengyeleknek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Józsi2222, 2020.09.13 19:19

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Józsi2222, 2020.09.13 19:18

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2020.09.13 18:58

@Darabont1453: "Hát igen. Kaliforniában égnek az erdők, de az a helyzet, hogy Kalifornia nem egy ország, hanem annak egy része, amit úgy hívnak, hogy USA. És ennek az országnak az elektromos rendszerével össze van kötve."

Ehhez csak annyit, hogy a Németek sem azért építettek mostanában szénerőművet, mert helyette nem tudtak volna északon szélerőműveket építeni, hanem azért mert az elektromos hálózat nem volt alkalmas arra, hogy északról ellássák délt villamos energiával. Azt az apróka körülményt, hogy a villamos energia ellátó hálózatok a meglévő erőművekre lettek méretezve, előszeretettel kihagyják a vetítésből, pedig ennek az átalakítása sem két fillér. Anno mi is hoztuk az Oroszoktól 750Kv-on az áramot, de nem volt kifizetődő.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darabont1453, 2020.09.13 16:54

@na4: " Kaliforniában éppen most crash-el le rendszeresen az elektromos hálózat, mert a sötétzöldek lekapcsolták az atomerőműveket, és a gázerőműveket, és áttértek propeller-re és PV-re. Ja csak a nagy melegben nem fúj a szél, este meg nem megy a PV. Eredmény: rendszeres áramkimaradások és óriási anyázás. Ha van eszük építenek egy atomerőművet. Egyszer el kell kezdeni. "

Jajj Istenem...lehet hogy ezek a kaliforniaiak ideköltöznek mind, mert nekünk van atomerőművünk, nekik meg nincsen..XDDD.
Mit fogunk kezdeni ennyi mexikóival és négerrel XDDDDDD ???????

Hát igen. Kaliforniában égnek az erdők, de az a helyzet, hogy Kalifornia nem egy ország, hanem annak egy része, amit úgy hívnak, hogy USA. És ennek az országnak az elektromos rendszerével össze van kötve.
Szóval, ha több áramra van szüksége, mint amennyit megtermel, akkor más államoktól, ami az országon belül van, mondjuk az Atlanti-partvidékről is akár, vagy a határon kívül, pld. Mexikó lehet beszerezni áramot.
Magyarországon sem csak oda termelnek az erőművek áramot ahol éppen vannak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2020.09.13 16:30

Kaliforniában éppen most crash-el le rendszeresen az elektromos hálózat, mert a sötétzöldek lekapcsolták az atomerőműveket, és a gázerőműveket, és áttértek propeller-re és PV-re. Ja csak a nagy melegben nem fúj a szél, este meg nem megy a PV. Eredmény: rendszeres áramkimaradások és óriási anyázás. Ha van eszük építenek egy atomerőművet. Egyszer el kell kezdeni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html