Folytatódik a párbeszéd a lengyel jogállamiságról

Az Európai Bizottság (EB) értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, Vera Jourová kedden a lengyel igazságügyi reformról és a jogállamiságról tájékozódott Varsóban, a tárgyalásokat követő nyilatkozatok szerint a felek a párbeszéd folytatásában egyeztek meg.
Szász Péter, 2020. január 28. kedd, 21:35
Fotó: Getty Images

Jourová a lengyel fővárosban többek között a kormánypárti többségű alsóház és az ellenzéki többségű felsőház elnökeivel, az igazságügyi miniszterrel, az egyik külügyminiszter-helyetessel, valamint a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság elnökével találkozott.

Jourová meg akarta hallgatni lengyel partnereit, megtudni, mi az igazságügyi reform lényege, mik az indítékai. A beszélgetések során rámutatott a reform azon elemeire, amelyekben az EB problémákat észlel. A témát nagyon fontosnak tartja, mindent megtesz azért, hogy megoldásokat találjon. Hangsúlyozta: az Európai Uniónak (EU) szüksége van Lengyelországra, Lengyelországnak szüksége van az EU-ra - mondta.

Zbigniew Ziobro igazságügy-minisztert Jourová "közös technikai platform" létrehozására kérte, amely fórumon megvitathatnák a következő lépéseket. "Van egy határvonal, amelyet nem akarunk átlépni, mégpedig a belpolitika (...), mely nem a hatásköröm".

Jourová megemlítette azt a tervet is, mely szerint őszig az összes uniós tagállamról jogállamisági jelentések készülnének. Ehhez az EU-tagállamok részvételével ki kell dolgozni egy egységes értékelési módszert. Az uniós alapok jogállamisághoz kötését illetően elmondta: reméli, hogy az erről folytatott tárgyalásokat a tagállamok "nagyon komolyan veszik".

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügy-miniszter arról beszélt, hogy a lengyel kormány nem egyezik bele abba, hogy az EU-ban "szegregálják" a tagállamokat, vagyis kettős mércét alkalmazzanak az igazságügyi rendszerek megítélésében. Utalt többek között arra, hogy Brüsszel nem kifogásolja a bírák megválasztásának németországi módszerét, melyben döntő szerepe van a végrehajtó és a parlamenti hatalomnak, miközben helytelenítik a lengyelországi mechanizmust, melyben az igazságügyi reform nyomán szintén nőtt a parlament hatása az új bírák kinevezésére.

Ziobro lehetetlennek tartja, hogy a bírák kinevezésében visszatérjenek "a korporációs modellhez" (amely szerint a bírákat a bírószervezetek választják meg), mert ezt a modellt nemcsak a kormányzó Jog és Igazságosság, hanem a jelenleg ellenzéki pártok is korábban károsnak találták.

Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes kijelentette: a varsói kormány nyitott arra, hogy párbeszédet folytasson az EB-vel, de fontosnak tartja, hogy ez a dialógus valódi legyen.

Piotr Müller kormányszóvivő egy kedd esti tévéinterjúban bírálta, hogy Jourová nem akart találkozni az EB aggodalmait keltő két testület - a lengyel országos igazságügyi tanács (KRS) és a legfelsőbb bírósági fegyelmi kamara - képviselőivel. Ez Müller szerint arra utalhat, hogy az EB alelnöke "már konkrét állásponttal" érkezett, nem akarta megvizsgálni a valódi állapotot.

Az igazságügyi reform miatt az EB jogállamisági eljárást folytat Lengyelországgal szemben, emellett nemrég a reform keretében létrehozott fegyelmi kamara felfüggesztését kezdeményezte az Európai Bíróságnál, és aggodalmát fejezte ki a lengyel alsóházban megszavazott, az új bírák legitimitását védő törvénymódosítások kapcsán is.

HOZZÁSZÓLÁSOK