Lenyúlják a nyugdíjasok pénzét - így megy ez mindenhol

A nyugdíjalapok megadóztatásából teremtene forrást az ír kormány néhány ágazat és a kkv-k támogatására. Eközben a finn politikai erők áldozatot kérnek a portugál adósságok magánhitelezőitől.
NAPI, 2011. május 11. szerda, 10:43

Az új ír kormány azt tervezi, hogy négy éven át évi 0,6 százalékos adót vet ki az ország nyugdíjalapjaira - jelentette be Michael Noonan pénzügyminiszter. Az új közterhet - amelyből évente 470 millió euró bevételre számítanak - azzal ideologizálják meg, hogy a nyugdíjak a korábbi években jelentős adókedvezményeket élveztek. Ezzel párhuzamosan 13,5 százalékról kilenc százalékra akarják csökkenteni az idegenforgalmi tevékenységek fogyasztási adóját, és meghatározott feltételek mellett felfüggesztik az utazást terhelő adót.

A kormány emellett hitelgarancia-programot akar indítani a kis- és középvállalkozásoknak, hogy segítse forráshoz jutásukat. Noonan elismerte, hogy a megszorítások miatt nincsenek eszközeik a gazdaság élénkítésére, ugyanakkor a terezett intézkedésektől azt várják, hogy javítja a fogyasztói és a befektetői bizalmat az ország iránt. Írországban 17 éves csúcson, 14,6 százalékon van a munkanélküliségi ráta, ám akármilyen súlyos is a helyzet, Enda Kenny kormányfő korábban megígérte, hogy gazdaságélénkítő intézkedéseik költségei nem lesznek hatással a decemberben elfogadott büdzsé egyensúlyára, azaz a nyugdíjalapok megnyirbálása fedezi a pluszkiadásokat.

Dublin a múlt hónap végén 1,75 százalékról 0,75 százalékra csökkentette idei GDP-növekedési előrejelzését. A Moody's hitelminősítő arra figyelmeztetett a hét végén, hogy ronthatja a ország adósságaira adott Baa3 besorolását, ha Írország azért nem tudja felújítani piaci kötvénykibocsátásait, mert az eurózóna más periféria országaiban káros folyamatok indulnak el.

Eközben finn parlament pártjainak többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy a portugál mentőcsomag feltételeként a magánbefektetőknek is vállalniuk kellene valamiféle felelősséget az adósságprobléma rendezésében. A jövő heti uniós pénzügyminiszteri csúcs előtt a törvényhozás különbizottságában igyekeznek kidolgozni a finn álláspontot. A végső döntést szerdáról péntekre halasztották.

A második legnagyobb politikai erő, a szociáldemokraták - akik nélkül nem dönthet a kormány - azt akarják, hogy a tehermegosztás legyen része a segélycsomag feltételeinek és vezessenek be Európában egy bankadód a további pénzügyi támogatások finanszírozására. Emellett szerintük be kell venni a megállapodásba a hitelátütemezés lehetőségét arra az esetre, ha az adósság finanszírozhatatlanná válna, és csőd esetén a donorországoknak az elsőnek kell lenniük a kielégített hitelezők sorában.

HOZZÁSZÓLÁSOK