A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az új kárpótlási törvény legfontosabb célja a követelések rendezése mellett, hogy visszaszorítsa az ingatlanüzérkedést, ezért a követelések megvásárlása útján szerzett ingatlanokra a kormány 85 százalékos adót vet ki − jelentette be múlt héten Victor Ponta kormányfő. A strasbourgi emberjogi bírósághoz véleményezésre elküldött tervezet az államosított ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását részesíti előnyben, azokban az ingatlanokban, amelyekben egyetem, iskola, kórház vagy kulturális intézmény működik, a restitúciótól számítva húsz évig biztosítani kell azok működését.

Becslések szerint az állam közel 1300 ingatlanból költöztette ki intézményeit, ám 400 épület tulajdonjoga továbbra is vitatott. Az országos restitúciós hatóság (ANRP) legkésőbb 2015-ig visszamenőlegesen is felülvizsgálja az összes, korábban már lezárt követelést, miután kiderült, hogy a 2008 folyamán kárpótlásként kifizetett összegek 30-40 százalékát jogtalanul ítélték oda. Ezek visszaszerzésére a kormány keresi a megoldást. Ponta szerint mintegy ezer ingatlanüzérnek összesen nyolcmilliárd lejes (1 euró=4,37 lej) kárpótlást fizetett az állam, míg 26 ezer jogos örökös mindössze 6,5 milliárdon osztozott.

Virágzó üzlet

A követelések felvásárlása virágzó üzletággá vált Romániában: a spekulánsok a több mint 20 éve kárpótlásra váró, idős, pénztelen emberektől potom áron vásárolták meg a tulajdonjogokat, ezt követően pár ezer euróért cserébe felgyorsíttatták a kárpótlási folyamatot, majd a megszerzett ingatlant vagy részvényeket óriási haszonnal adták tovább. A visszásságok miatt az előző kormány tavaly felfüggesztette a természet- és pénzbeni kártalanításokat.

Ponta kormánya azonban lépéskényszerben van, az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis április közepéig adott haladékot Bukarestnek, hogy rendet tegyen a kárpótlási folyamatban. Az államkasszában azonban távolról sincs meg a kárigények kielégítéséhez szükséges 8-9 milliárd euró, így Bukarest kénytelen az ingatlanokat visszaszolgáltatni. A vissza nem adható javak tulajdonosait továbbra is az ingatlanok piaci értékén kártalanítanák, ám nem egy összegben, hanem hétéves részletfizetéssel.

A törvénytervezet szerint − amelyet március 26-án parlamenti vita nélkül, felelősségvállalással fogad el a kabinet − egy pontrendszer alapján anyagi kártérítésre csak az lesz jogosult, aki igazolja, hogy legalább három árverésen részt vett, és pontjait nem sikerült ingatlanra váltania.

Elapadt források

Korábban 120 ezer eurós összeghatárig a tulajdonosokat készpénzben, piaci áron kártalanították, az ennél nagyobb értékű követeléseket a kárpótlási alap (Fondul Proprietatea − FP) részvényeivel elégítették ki, napi tőzsdei árfolyamon. A kormány azonban 25-30 ezer kárigény kielégítése után kifogyott az eszközeiből, az FP-ben birtokolt állami tulajdonrész a nullára csökkent, és az Európában is igen gálánsnak számító kárpótlási rendszer fenntartására nem volt több forrás a kincstárban. Tavaly felmerült az is, hogy a pénzbeli kárpótlást az ingatlan piaci értékének 15 százalékában korlátozzák, ám ezt a lehetőséget hamar elvetették, miután a jogszabályt visszamenőlegesen már nem lehetett volna alkalmazni.

A legfrissebb adatok szerint a rendszerváltás óta Románia mintegy 5 milliárd eurót fizetett ki kárpótlás címén, 2012 végén azonban még 145 ezer benyújtott kárigény várt elbírálásra, becslések szerint 16 milliárd euró összértékben. Az ANRP számításai szerint azonban mindössze 8-9 milliárd euróra van szükség az összes kárpótlási igény rendezésére, a követelések jelentős része természetben kielégíthető és legkevesebb 1,2 milliárd euróval csökkenthetők a kiadások a már rendezett igények felülvizsgálatával is − jelentette ki George Baesu,az ANRP elnöke. Ponta leszögezte: újabb restitúciós igényeket már nem fogadnak el, az elmúlt 23 év ugyanis elegendő volt az igények beterjesztésére.