Magyarországi riportban számol be az őcsényi konfliktusról a Financial Times (FT). A cikk címe szerint a magyarországi bevándorlóellenes kampány elérte a célját, ez mutatkozik meg abban, hogy a Tolna megyei Őcsény faluban néhány legális, Magyarországon regisztrált menekült vendégül látása hisztérikus bevándorlóellenes reakciót váltott ki.

A cikk alcíme szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnököt azzal vádolják, olajat öntött a tűzre azzal, hogy nem foglalt állást a gyűlölethullám ellen. Kovács Zoltán kormányszóvivő a napokban szóvá tette, hogy az FT négy cikkben is foglalkozott az Orbán-kormánnyal, szerinte megrágalmazva a budapesti vezetést. A viszonylag hosszabb újabb írás alapján úgy tűnik, az üzleti lap érdeklődése nem lankad az Orbán-érában élő Magyarország iránt.

Botrány

A cikk összefoglalja mi történt Őcsényben, ahol Fenyvesi Zoltán panziótulajdonos vendégül akart látni néhány Magyarországon regisztrált menekültet. (A portál kínos bakival végig Fenyesiként említi a vállalkozót.) Talán abban bízott, bizonyítékát adhatja annak, hogy a bevándorlók általában nem jelentenek veszélyt senkire.

Ehelyett dühödt reakciókat váltott ki a falusiakból - ahogy az az Index helyi videoriportján is látható. Az FT linkeli az angol nyelvű felirattal ellátott felvételt a cikkéhez. Fenyvesi halálos fenyegetéseket kapott és kiszúrták az autója kerekének gumiját. A falu polgármestere a botrány miatt lemondott.

Támogatás

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az esetre reagálva a tiltakozók mellé állt, amivel országos szintre emelte az ügyet és kiverte a biztosítékot liberális bírálóinál, akik szerint a kormányfő olajat öntött a rasszista gyűlölködés tüzére.

Az FT ezt követően emlékeztet arra, hogy "populista-nacionalista" Fidesz-kormány nemzeti konzultációt indított Soros György magyar származású milliárdos befektető állítólagos tervével kapcsolatban, amely szerint elárasztanák Európát bevándorlókkal.

A cikk felidézi azt is, hogy Budapest nem fogadja el az Európai Bíróság döntését, amely szerint az EU jogszerűen várja el 1300 Európába érkezett bevándorló menekültügyi eljárásának lebonyolítását a magyar kormánytól. Orbán keményvonalas politikája komoly vitához vezetett közte és néhány uniós szövetségese, például Angela Merkel német kancellár között - fejeződik be az emlékeztető.

Idézetek

Az FT idézi a lemondott polgármestert, aki szerint úgy tűnik, egyesek azt hiszik, hogy a menekültek nem teljesen emberi lények. Átveszi Szankóczy András konzervatív publicista lesújtó mondatát is: eszerint ami Őcsényben történt az nem civil engedetlenség vagy ellenállás, hanem az első lépés a lincselés felé.

Orbántól az uniós vezetők tallinni találkozóján elhangzott mondatait idézi, amelyek szerint a dühöngő emberek attól tartanak, hogy először menekült gyerekek érkeznek, majd a szüleik, aztán jön a családegyesítés, és egyszer csak az látják majd, hogy nagy bajban vannak. Teljesen rendben van, hogy erőteljesen, hangosan, világosan hangot adtak a véleményüknek.

Statisztikák

A kormányfő megjegyzései összhangban vannak a magyarországi közhangulattal - állítja az FT, amit a Pew Research Center 2016-ös felmérésének eredményeivel támaszt alá. Eszerint a magyarok 76 százaléka azt hiszi, hogy a bevándorlók vendégül látása növeli a terrortámadások veszélyét. Ez a legmagasabb arány a körkérdésbe bevont európai országok összehasonlításában.

Több mint 80 százalék azoknak a magyaroknak aránya, akik úgy vélik, hogy a bevándorlók terhet jelentenek országuknak. Még Görögországban is csak valamivel több mint 70 százalék ez az arány, pedig ott folyamatosan több tízezer menekült tartózkodik.

A részben a bevándorlás miatt a brexit mellett döntő Nagy-Britanniában a megkérdezettek kevesebb mint fele tartja tehertételnek a bevándorlókat, Németországban és Svédországban 30 százalék körül alakul ez az arány, pedig ezek az országok a menekültek legkedveltebb célpontjai közé tartoznak.

Magyarázat

Orbán bírálói szerint a kormány 2015 óta folytatott migrációellenes médiakampánya áll az idegengyűlölet megerősödése mögött. Sík Endre, a Tárki kutatója az FT-nek nyilatkozva elismeri, hogy mély gyökerei vannak ennek az érzésnek Magyarországon, akárcsak a régió többi országában.

Ugyanakkor példa nélkülinek tartja, hogy a kormány tévé- és plakátkampányaival, illetve nemzeti konzultációival újra és újra megnyomja az embereknél a pánikgombot. A széles körű médiakampányokkal minden embert elérnek, nem csupán azokat, akik meghatározott - az idegengyűlölettől nem idegenkedő - sajtóorgánumokat olvasnak.

A hivatalos álláspont az előbbiekkel szemben az, hogy a kormány csak követi a közhangulatot, nem generálja azt, és az FT emlékezetet arra a tényre, hogy Magyarországon nem voltak olyan erőszakos támadások a bevándorlással összefüggésben, mint Németországban a 2015-ös menekültválság csúcsán.

Fenyvesinek nincs kétsége arról, honnan származik a gyűlölet, amely falujában éppen rá zúdult. Ezt látják a tévében - a hírekben és a kormány hirdetéseiben azt hallják, hogy a bevándorlók erőszakoskodnak, gyilkolnak és rohamosan nő a számuk. Ez egy teljesen őrült gyűlöletkampány. Bár félti az életét, folytatni akarja a mindennapjait, mint azelőtt. Ugyanakkor úgy véli, hogy amit a kormány menekültügyben csinál, az generációkra felsérti a magyarok lelkét.

(A nyitókép forrása: AFP )