Lesújtó lett az új IMF-vélemény

A pénzügyi rendszer nem lett átláthatóbb, a tőkeáttételek még mindig hatalmasak, ezért új lendülettel kellene belevágni a reformokba – szól az IMF lesújtó véleménye a globális pénzügyi szabályozás reformjáról.
Kasnyik Márton, 2012. szeptember 25. kedd, 17:20
Fotó: Napi.hu

Újra lökést kellene adni a globális pénzügyi reformoknak, mert eddig az erőfeszítések ellenére nem sok minden történt - állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a világgazdasági kitekintésének pénzügyi szabályozásról szóló fejezetében - , sőt a lépések sokszor a kívánttal ellentétes hatást értek el. Hiába lett a szakpolitikusok számára egyértelmű, hogy a négy évvel ezelőtt kiteljesedett válságért részben a pénzügyi rendszer túlzottan bonyolult és kevéssé átlátható volta tehető felelőssé, az semmivel sem lett kevésbé komplex azóta.

Valamit tenni kell a bankokkal - szögezi le az IMF jelentése, mondván, a válság után megkezdett reformok nagy része arra a felismerésre épül, hogy a kockázatos tevékenységek költségének nagyobb részét kell a bankrendszerre terhelni. A Basel-III-as tőkekövetelmények és likviditási előírások, a bankok engedélyezett üzleti modelljeinek felülvizsgálata, a bankvezetők díjazásának korlátozása, valamint a bankcsődök levezénylésének hatékonyabbá tétele mind ezt a célt szolgálná, a reformok haladása azonban ellentmondásos. Az, hogy pénzintézetek megkezdték a felkészülést a szigorúbb tőkekövetelményekre, a banki hitelezés visszaszorulásához, valamint a bankon kívüli tevékenységek felfutásához vezetett. Alapvetően átalakult a befektetési és a kereskedelmi banki fókuszú pénzintézetek közötti erőviszony a Basel-III-as szabályok miatt, és számos fejlett országban nőtt a külföldiek tulajdonrésze a helyi bankrendszerekben, ami növelheti is a kockázatokat. A méretük miatt rendszerszintű kockázatot jelentő bankok problémájára - "túl nagy ahhoz, hogy elbukjon" - továbbra sem tudtak érdemi választ találni a globális szabályozási politika alakítói.

Globális pénzügyi szabályozási kezdeményezések (zárójelben a várható befejezés)
- Basel III-as tőkekövetelmények (2019)

- Basel III-as likviditási előírások (2015)

- FSB banki kompenzációs irányelvek (megvalósítva)

- Árnyékbank-rendszer szabályozása (nincs céldátum)

- OTC értékpapírok szabályozása (nincs céldátum)

- Hitelminősítők szabályozásának átalakítása (megvalósítás alatt)

Ennél is nagyobb a gond az árnyékbankok szabályozásában. A bázeli Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) által koordinált reformok nagyon korai szakaszban járnak - ismeri el az IMF -, még arról sem körvonalazódott konszenzus, hogy milyen elvek szerint kezdjék meg a szabályozó hatóságok hatókörén kívül hitelallokációval foglalkozó szereplők szabályozását, ha egyáltalán hozzákezdenek ehhez. A hagyományos banki hitelezés visszahúzódása miatt egyre nagyobb teret nyerő szektorban rejlő kockázatok világszerte aggasztják a hatóságokat, már csak azért is, mert éppen az adatok hiánya korlátozza például a pénzpiaci alapok működésének megértését, ami csak növeli a bizonytalanságot.

Ugyanez a fő probléma a tőzsdén kívül kereskedett (OTC) értékpapírok értelmezhető keretek közé terelésével. Mivel itt a standardizált kereskedési platformokon kívül zajlik az akció - éppen ezért vonzóak az OTC eszközök egyes befektetőknek -, legfeljebb szubjektív nézőpontokból lehet következtetni a piacok méretére. Ha egy központi klíringházon keresztül futnának ezek a tranzakciók, akkor jobb fogalmunk lenne a piac valódi szerkezetéről, és az egy esetleges sokk esetén is jobban funkcionálna. Ezen értékpapírok szabályozott keretek közé szorításával azonban csökkene a rajtuk elérhető nyereség, ezért - éreztetik egyértelműen az IMF szakértői - a bankszektor továbbra is ellenérdekelt maradhat a reformokkal szemben.

imf
HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Blama, 2012.09.26 11:33

Az ájemef a hibás és nem ért semmit.

Mi dolgozunk jól - a Tobin tax például nálunk mindenkire kiterjed - kivéve azokra, akikre eredetileg ezt az adót kitalálták.

Mijután mi az arab országokat tartjuk kiemelten fontos partnereinknek, majd Omán, Katar, Irán (!) és Szaud-Arábia hitelez bennünket mondjuk úgy 15 milliárd dollárral.

Feltételeik: nincsenek.

Aggyák a pízt oszt jónapot!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zolko_123, 2012.09.26 10:53

"Valamit tenni kell a bankokkal (...) a kockázatos tevékenységek költségének nagyobb részét kell a bankrendszerre terhelni"

erre van egy rég ismert megoldás, amit úgy hívnak hogy "Tobin tax", vagy magyarul "tranzakciós-adó". Naná, az IMF hirtelen unortodox gazdaságpolitikát követelne ? Mi történik, Matolcsy-nak mégis igaza lett volna, és az IMF még tapsol is neki ?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

USE, 2012.09.26 09:25

Szokásos szerecsen mosdatás.
"Mi szóltunk előre!".
A devizaalapú forinthitelezésnél is utólag felmutattak hasonló sirámokkal teli írásokat.
Szabályozni kell.
Megteheti az unió, a tagország...
Zavarosban jó halászni.

Az unit linked biztosításokat régóta szabályozni kellene.
Magyarországon a bankkártyához tartozó elszámolható tételeket.
Egységes banki kötelező szerződés elemeket bevezetni és az egyoldalú szerződésmódosítás és szerződésben foglalt egyoldalú kockázatvállalást minél előbb betiltani.
Ez lehetne pl. minden IMF hitel egyik kitétele.
Hajrá IMF!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

SzaszaG, 2012.09.25 19:12

" miatt, és számos fejlett országban nőtt a külföldiek tulajdonrésze a helyi bankrendszerekben, ami növelheti is a kockázatokat."

Persze ez a gyarmatokon nem probléma...
Olyan ez mint a kamatcsökkentés és az ECB program.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html