A Capital Economics szerint a belső kereslet részaránya a Magyarországból, Csehországból, Lengyelországból és Romániából álló országcsoport növekedésében tíz éve nem volt olyan magas, mint tavaly. A fogyasztást a térség egészében segítette a mélységi rekordokra süllyedő munkanélküliség és a bérkiáramlás meredek ívű gyorsulása, a háztartási szektor hitelellátásának pedig a laza monetáris kondíciók adtak hajtóerőt - írta az MTI.

Mindehhez Magyarországon, Lengyelországban és Romániában támogató jellegű költségvetési politika is járult. A külkereskedelem hozzájárulása a térség egészének növekedéséhez ugyanakkor kismértékben negatív volt tavaly; ez mindössze másodszor fordult elő 2008 óta. Ennek oka, hogy az import hirtelen gyorsulása meghaladta az exportnövekedés gyorsulási ütemét.

Ez a jelenség a térségen belül különösen Magyarországon és Romániában volt érzékelhető 2017-ben, különös tekintettel arra, hogy a régióban ez az a két ország, ahol a jelenlegi gazdasági ciklus a legérettebb szakaszában jár.

A ház szerint mindez annak a jele lehet, hogy az egyre markánsabban jelentkező kapacitáshiány miatt az erőteljes hazai kereslet elkezdett "átszivárogni" az importba.

Ezzel együtt a térségi külkermérlege megközelítőleg sem romlik olyan mértékben, mint a globális pénzügyi válságot megelőző években. Csakhogy az erőteljes kereslet tartós fennmaradása deficitbe fordíthatja a térségi gazdaságok folyómérleg-egyenlegeit, nyomást gyakorolva a helyi fizetőeszközökre. A Capital Economics szakértői szerint Romániában tűnik a leginkább aggályosnak e folyamat.

A Bank of America-Merrill Lynch elemzői szerint ha a magyarországi importnövekedés továbbra is 2-3 százalékponttal meghaladja az exportnövekedést, ez az idén felemésztheti a magyar külkereskedelmi mérleg 2,3 százalék körüli GDP-arányos többletét. Márpedig a háztartási szektor erős fogyasztási dinamikája húzza az importot.