Londoni elemzők: a hazai fogyasztás hajtja a közép-európai gazdaságokat

Londoni pénzügyi elemzők szerint a részletes aktivitási adatokra alapuló, kedden ismertetett első negyedévi térségi növekedési adatok azt mutatják, hogy a közép-európai gazdaságokat, köztük a magyar gazdaságot, az erőteljes hazai fogyasztás tartja lendületben, a külkereskedelem viszont most már visszahúzó tényezőként hat - írta az MTI.
Szepesi Anita, 2018. június 5. kedd, 20:41
Fotó: Napi.hu

Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza a magyar, a cseh és lengyel hazai össztermék (GDP) első negyedévi növekedési adatait kommentálva közölte: a cég súlyozott számítási módszertana szerint a három gazdaság együttes növekedési üteme 4,8 százalék volt éves összevetésben 2018 első három hónapjában, gyakorlatilag azonos a tavalyi utolsó negyedév ugyanígy kiszámolt, 4,7 százalékos regionális növekedési átlagával.

A lakossági fogyasztás erőteljes szinten stabilizálódott a közép-európai gazdaságokban, a háztartásokat segítette a gyors bérnövekedés és az alacsony infláció, Magyarországon pedig ehhez az áprilisi választások előtti időszak költségvetési ösztönzése is társult.

Mindemellett regionális szinten az ipari beruházási tevékenység is élénkült, 2014 második negyedéve óta a leggyorsabb ütemben.

A három gazdaság kapacitás-kihasználtsági rátái az elmúlt években meredeken növekedtek, és az ipari beruházások élénkülése részben arra utal, hogy a vállalatok kapacitásbővítő beruházásokba kezdtek, kihasználva a kedvező hitelkondíciókat.

Az exportnövekedés üteme jelentősen lassult az első negyedévben, mivel a német ipari aktivitás gyengeségét a térség egészében megérezték az exportorientált feldolgozóipari szektorok.

A közép-európai gazdaságokban azonban az importnövekedés jóval kevésbé markánsan lassult, mint az exportnövekedés, és emiatt a nettó külkereskedelmi mérleg nagyobb visszahúzó erővel hatott a GDP-növekedésre az idei első negyedévben, mint a tavalyi utolsó három hónapban.

A cseh, a lengyel és a magyar gazdaság exportja általában importintenzív, vagyis rendszerint erőteljes a korreláció az export és az import növekedési üteme között. Ennek figyelembevételével a gyengülő exportnövekedés közepette mért viszonylagosan erős importteljesítmény azt mutatja, hogy az erőteljes hazai fogyasztás is kezd átszűrődni az importadatokba - fejtegette a Capital Economics londoni közgazdásza.

Carson szerint mindemellett figyelembe kell venni azt is, hogy a három gazdaság működése egyre inkább túlterjed saját termelési kapacitásainak korlátain, és ebből arra lehet következtetni, hogy az importnövekedés üteme a továbbiakban is erőteljes marad.

Ehhez járul a cég azon várakozása, hogy a német gazdaság növekedési teljesítménye az idén elmarad a tavalyitól. Mindezt egybevetve a ház azzal számol, hogy a három közép-európai gazdaság növekedése 2018 második felétől lassulni kezd.

Más nagy londoni házak is valamelyest lassuló, ugyanakkor változatlanul robusztus növekedésre számítanak.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja az európai feltörekvő piacok kilátásairól összeállított legfrissebb előrejelzésében közölte: a magyar gazdaság erőteljes tavalyi évzáró teljesítménye és "vegyesebb" idei évkezdete összességében magasabb növekedési előrejelzést indokol a ház által 2017 végén kidolgozott előző prognózisnál.

A ház londoni elemzői ennek alapján az eddigi 3,5 százalékról 3,9 százalékra javították a magyar hazai össztermék idei egész éves növekedésére adott előrejelzésüket, 2019-re pedig a 3,2 százalékos növekedést valószínűsítő korábbi becslésük helyett 3,3 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban.

A ház véleménye szerint a magyar gazdaság növekedésének fő hajtóereje változatlanul a hazai kereslet lesz, tekintettel a fogyasztást támogató munkapiaci helyzetre, az alacsony kamatokra, az expanzív költségvetési politikára és az EU-folyósításokra.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2018.06.05 22:49

A cikk kihagyta a lényeget: még nagyobb lehetne a fogyasztás és a növekedés is, ha nem a világrekorder 27%-os ÁFA-kulcs lenne érvényben!

20%-os legmagasabb ÁFA-kulcs mellett(sok országban még ennél is kisebb a legmagasabb ÁFA-kulcs!) az emberek sokkal többet vásárolnának, ami serkentené a növekedést. Csak hát itt jön elő kormányunk(Matolcsy!) szűklátókörűsége: az a biztos, amit ma beszedünk! Hogy a kevesebb több lenne, azt már nem látják!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html