Emmanuel Macron pártja, a centrista La République en Marche (LREM, A Köztársaság Lendületben) súlyos vereséget szenvedett el a június végi franciaországi helyhatósági választáson, ami rámutatott törékenységére - vezeti fel a kudarc elemzését a Financial Times szerkesztőségi cikke. Kevesebb mint két évvel a következő államfőválasztás előtt a LREM nem tudott nyerni egyetlen nagyvárosban sem, hatalmon lévő szövetségeseit, mindenütt elsöpörte a választói akarat.

Párizsban, ahol elvileg szárnyalniuk kellett volna, belső harcok és egy botrány vitte padlóra a pártot: egy helyet sem szereztek az önkormányzatban. Az egyetlen sikert az LREM támogatásával induló Eouard Philippe miniszterelnök (képünkön balra) könyvelhette el, aki simán hozta Le Havre városát. Mindent elmond Macron pártjáról, amelynek bal- és jobboldali szárnya birkózik egymással, hogy egyetlen jelentős vezetője sincs, Philippe maga még csak nem is tagja az LREM-nek.

Kapcsolódó

Vége a dicsőségnek

Három évvel azt követően, hogy a 2017-es elnökválasztáson Macron és pártja fél év alatt szétzilálta a hagyományos jobb- és baloldali elitet, majd az LREM simán hozta a parlamenti választást is, a párt immár nem az a mindent elsöprő politikai erő, ami volt. Ezt a szerepet az Europe Ecologie Les Verts, azaz a franciaországi Zöldek vették át, amely a helyhatósági választások nagy nyertese volt. Számos nagyváros, köztük Lyon és Bordeaux is a kezükbe került, és bár sok helyen együttműködnek a szocialistákkal - akik alig heverték ki három évvel ezelőtti összeomlásukat -, egyértelműen átvették a baloldal vezető erejének szerepét.

Ha meg tudják szerezni Macron centrista támogatóit, akkor veszélybe kerülhet az államfő újraválasztása is 2022-ben. Macron igyekszik ezt megelőzni. Visszavonta az üzemanyagokat megdrágító adóemelését, ami helyenként erőszakos tiltakozásokhoz (a sárga mellényesek mozgalmához) vezetett. Kormánya 15 milliárd eurós befektetési programot fogadott a klímaváltozást megelőző fejlesztések támogatására. Két környezetvédelmi témájú népszavazást kezdeményezett. Ugyanakkor megvétózta azt a kezdeményezést, hogy csökkentsék a francia autópályákon érvényes (130 kilométer/órás) sebességkorlátot.

Lemondott a kormány

A választási kudarc után logikus lépés lenne a kormány átalakítása, ám ehhez a miniszterelnököt is el kellene mozdítania a helyéről. A francia politikában ez a módszer működni szokott. Az elnök gondja, hogy Philippe sokkal népszerűbb nála: ha meghagyja posztján, akkor az árnyékába kerülhet, ha eltávolítja, akkor két év alatt erős kihívójává nőheti ki magát. Ráadásul egy cselekvésre kész miniszterelnök leváltása a gazdasági válság idején nem lenne jó üzenet a társadalomnak.

Végül ez a dilemma megoldódni látszik: Philippe ugyanis Macron nagy kormányalakítása előtt benyújtotta a kormánya lemondását pénteken - írja a Deutsche Welle (DW). Az Elysée Palota közölte, hogy a kormányzati ügyeket az új kabinet felállításáig Philippe fogja intézni.

Megvan a lehetőség

A brit üzleti lap szerkesztői úgy látják, hogy a pandémiával összefüggő válság lehetővé teszi Macronnak, hogy egy a védelmező állam köré épülő új politikát folytasson. Ezt feljavíthatja a klímaváltozás elleni határozott fellépéssel, abban bízva, hogy elcsábíthatja a Zöldek szavazót. Amin nehezebb lesz változtatnia, az arrogáns vezetési stílusa és a hatalom szoros kézben tartása, ami sokaknak nem tetszik. A Zöldek egy párbeszédesebb politikával kampányolva győzték le pártját.

Végső soron arra a következtetésre juthat, hogy minden csoda három napig tart, a helyhatósági kudarcra fátyla borít az idő, és a 2022-es elnökválasztáson is azzal kerülnek majd szembe a választók, amivel 2017-ben, nevezetesen hogy a második fordulóban a radikális nacionalista Marine Le Pen és közte kell választaniuk. Ez aztán ismét megteremtheti mögötte a mérsékelt választók koalícióját, ami hatalmon tarthatja. A helyhatósági szavazás azonban megmutatta, hogy a franciát továbbra is imádják fenékbe rúgni azokat, akiket a társadalom felett álló elit képviselőjének tartanak.