A koronavírus-járvány első hulláma sokat javított az Európai Unió megítélésén Európa lakóinak szemében - idézi a Népszava az Eurofound tavaszi felmérését, amelyet a Politico tett közzé. Az EU-ba vetett bizalom a tízes skálán átlag 4,6-ról 5,1-re emelkedett, a nemzeti kormányok bizalmi indexe 4,8-ról 4,6-ra csökkent.

A tanulmány szerint a júliusi uniós csúcson elfogadott helyreállítási alap és a beígért közösségi pénzek jelentősen emelték az uniós intézmények iránti bizalmat azokban az országokban, amelyeket súlyosabban érintett a járvány első hulláma, ezért nagyobb anyagi támogatást kapnak. Ugyanakkor érezhetően csökkent a bizalom az unió iránt az északi országokban, amelyek kormányai kezdettől ellenezték a vissza nem térítendő támogatásokat.

A kelet-közép-európai államokban, Ausztria kivételével mindenhol sokat javult az EU megítélése. Nyugati szomszédunknál mind a kormány, mind az EU megítélése romlott. A bécsi kormány áprilisban 6,5-en, júliusban 5,4-en, az EU 5-ön, illetve 4,8-en állt.

Szlovákiában a frissen megválasztott Matovic-kormány áprilisi 4,8-as bizalmi indexe júliusra 4-re csökkent, míg az EU-é 4,2-ről 4,6-ra nőtt. Csehországban a Babis-kormány megítélése 4,4-ről 3,8-ra csökkent, az unióé 3,7-ről 4,3-ra nőtt. Szlovéniában nem mozdult el a kormány megítélése a 3,5-ös szintről, az EU viszont 4,3-ról 4,8-ra erősödött. Horvátországban csökkent leglátványosabban a kormányba vetett bizalom, 4,1-ről 2,9-re, az EU indexe nem javult érezhetően: 4,1-ről 4,2-re araszolt fel.

A román Orban-kormány az áprilisi 3,8-ról 3,5-re rontott, miközben az EU 4,5-ről 5,2-re javított.

A nemzeti kormányba vetett bizalom Lengyelországban volt és maradt a legalacsonyabb: az áprilisi 2,6-ról 2,4-re csökkent, az EU bizalmi indexe ugyanakkor 5,1-ről nőtt 6,2-re ugrott.

A magyarországi Orbán-kormány áprilisi 3,3-as bizalmi indexe júliusban már csak 2,9 volt, az Európai Unióé viszont 5,1-ről 5,4-re javult.