Így cseleznék ki a vétót - koppanhat a magyar és a lengyel kormányfő

Kedd reggelre előkerültek olyan ötletek, amelyekkel meg lehetne kerülni a magyar-lengyel vétót, így anélkül is lenne jogállamisági mechanizmus, hogy a két ország hozzájárulna ehhez. A jövő évi költségvetés viszont már más tészta, az továbbra is függőben maradna, ami viszont senkinek sem lenne jó.
Szabó Zsuzsanna, 2020. november 17. kedd, 17:42
Fotó: Getty Images / Benko Vivien Cher - MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A hétfői vétóval alaposan bekavart a magyar és a lengyel kormány. Úgy tűnik, patthelyzet alakult ki: Budapest és Varsó nem engedi, hogy az EU a nehezen kialkudott gazdaságélénkítő pénzosztását elkezdje, még a saját pénzéről is lemond, csak ne legyen jogállamisági mechanizmus. A nyugati országok nagy része és az Európai Parlament döntő többsége viszont nem engedi, hogy jogállamisági mechanizmus nélkül induljon az új költségvetés. Minden szereplőnek vétójoga van.

Így kerülnék meg a magyar és a lengyel vétót

Kedd reggelre azonban előkerült egy olyan ötlet, amiről addig csak háttérben beszéltek egyesek - írja a 444.hu. EP mellett dolgozó jogászok megerősítették a portálnak, hogy elvi szinten az ötlet akár működőképes is lehet.

Az alapötlet abból indul ki, hogy a jogállamisági mechanizmust el lehet fogadni Lengyelország és Magyarország nélkül is. Az Európai Parlament várhatóan a jövő héten szavaz róla, és utána az Általános Ügyek Tanácsa és az EU-s témákért felelős miniszterek elé kerül a javaslat, és ha ott is átmegy, akkor január elsejétől hatályos lesz. A hétfői, nagykövetek körében tartott próbaszavazáson simán megvolt a minősített többség - jegyzi meg a 444.hu.

Ez pedig annyit jelent, hogy a magyar és a lengyel kormányfő ellenkezése ellenére is élesíthető és így a jövő év elejétől akár alkalmazható is lenne a mechanizmus minden kifizetésre - szól az érvelés a 444.hu szerint. Igaz ugyan, hogy így nem lenne új hétéves költségvetés sem, ami viszont azt vonná maga után, hogy a 2020-as költségvetési keret vonatkozna a jövő évre is, meghosszabbítva az idén lejáró pénzügyi ciklust. Vagyis amennyi pénz idén jött kohézióra, agrártámogatásra, bármire, annyi új költségvetés nélkül is jönne jövőre is.

Csakhogy ez alapján az érvelés alapján a jövőre életbe lépő jogállamisági mechanizmust ezekre a kifizetésekre is alkalmazni lehetne, akár megszavazta ezt a magyar és a lengyel kormány, akár nem és ha a tagállamok minősített többsége ezzel egyetért, akkor a renitens kormányoktól meg is lehetne vonni az uniós forrásokat.

Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy bár a jogállamisági mechanizmust eddig a költségvetéssel összekötve emlegette az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács is, de jogilag nincs szigorúan összekötve ez a két dolog, két külön jogszabályról van szó.

Nem biztos, hogy jó így

A nagy ötlet azonban egyesek szerint nem feltétlenül alkalmazható a fent említett módon. A 444.hu-nak nyilatkozó szakértők között volt olyan, aki úgy vélte, hogy a régi rend szerint eldöntött kifizetésekre ezt a mechanizmust alkalmazni azért nem lehet, mert ez felvetné az utólagos jogalkotás problémáját. A kétkedők szerint a magyar és a lengyel kormány az EU bíróságán támadhatja meg, ha a régi költési szabályokat utólag korlátoznák, és nem egyértelmű, hogy egy ilyen pernek mi lenne a vége, és az EU-s intézmények nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnének, ha a jogállamiság kikényszerítését jogellenesen akarnák elérni.

A 444.hu ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egyelőre nincs szó hivatalosan a fenti szcenárió megvalósításáról, a Tanács egyelőre a győzködés útjára lépett.

Mi lenne a helyreállítási alappal?

A Bruxinfo brüsszeli portál is arról írt hétfőn, hogy ha a politikai tárgyalásokon nem sikerülne feloldani a blokkolást, akkor az EU-nak lennének pótmegoldásai - egyebek mellett arra, hogy a vétó ellenére a koronavírus kárait enyhíteni hivatott mentőalapot, az RRF-et is - ami főleg a dél-európai tagállamoknak lenne létfontosságú - útjára lehessen indítani.

Silvia Merler, a Bruegel intézet korábbi szakértője arra mutatott rá, hogy ha a saját források rendszerét nem sikerülne egyhangúlag módosítani, akkor a jelenlegi (2014-2020 közötti) MFF lesz a kiindulópont, ami nem számol a legnagyobb, 672,5 milliárd eurós helyreállítási alappal (RRF). A magyar-lengyel vétó blokkolásából a sok országnak olyan fontos RRF-et pedig ki lehetne venni, Merler szerint például úgy, hogy azt az uniós büdzséből átemelnék egy, az ESM-hez hasonló ad hoc kormányközi megállapodásba. Ennek eredményeképpen a többi ország számára elindulhatna az alap, a magyarok és a lengyelek viszont egy centet sem kapnának belőle, miközben a jogállami feltételrendszer az MFF-en keresztül működésbe lépne, és alkalmazható is lenne a magyar és a lengyel uniós pénzekre is. Vagyis Merler úgy véli, hogy a magyar-lengyel blöff kiüresíthetővé válna azzal, ha az EU többi része egyértelművé tenné, hogy az azonnali következő lépés az RRF kormányközi szerződéssé alakítása lesz.

Eszükbe ne jusson!

Egy másik neves EU-szakértő, Lucas Guttenberg, Berlinből ugyanakkor "borzalmas és egyáltalán nem szükséges" ötletnek tartja a helyreállítási eszköz EU büdzséből történő kiszervezését a Bruxinfo szerint, egyrészt mert egy ilyen megoldással az ESM-hez hasonló "zűrzavaros" helyzet állna elő, amelyben minden egyes átutalásról egyhangúlag kellene dönteniük a résztvevőknek, másrészt ha a kormányközi szerződés végrehajtására létrehozandó speciális pénzügyi eszköz adósságot bocsátana ki, az statisztikailag adósságként jelenne meg a tagállamok könyveiben, vagyis éppen a helyreállítási eszköz legnagyobb vívmánya, az államadósságot nem gyarapító vissza nem térítendő támogatásokból nem lenne semmi.

Egy ilyen megoldással az új eszköz politikai szempontból legelőremutatóbb eleme a "safe asset" is kiesne, miközben a kutató szerint bizonytalanság övezné azt, hogy kinek is kellene visszafizetni az adósságot. Harmadrészt pedig úgy véli, "ez egy EU-projekt", nem lenne szabad alig néhány hónappal a brexit után újrakezdeni a játékot a házon kívüli kiadási struktúrák létrehozásával csak azért, hogy egyesek a hazai közegüknek tetszelegjenek.

Guttenberg úgy véli, hogy a közhiedelemmel szemben nem csupán a csomag fő kedvezményezettjei veszítenek a vétóval, hanem azok az országok is (Hollandia, Svédország, Ausztria, Dánia és Németország), amelyek a következő MFF-ből nagy összegű költségvetési visszatérítésre számíthatnak.

A 444.hu szerint egyébként a legtöbb szakértő igazi áttörést csak a december 10-én kezdődő brüsszeli csúcstól vár, ahol a személyesen, akár kiscsoportos elvonulásokon is lehet alkudozni - már ha a vírus miatt egyáltalán sikerül megtartani az ülést.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

dakujeme, 2020.11.18 12:11

Ennek a két népnek évszázadokig még állama sem volt és nem véletlen. Orbán kalandozó(rabló) vezérnek hiszi magát és úgy jár mint Lehel vezér!
A párttitkár fia!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

namana, 2020.11.18 11:39

"EU-s intézmények nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnének, ha a jogállamiság kikényszerítését jogellenesen akarnák elérni."
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

cito, 2020.11.18 11:12

@Fricibacsi3: Csak szólok, hogy a gyógyszeredet elfelejtetted bevenni..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Fricibacsi3, 2020.11.17 20:00

@narancsragacs:
Gyurcsányék lopnak ahol lehet
Ladkner, Gajda, Krinyó, BITCOIN bányász Neidermüller, , Hagyó, Zuschlág
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

narancsragacs, 2020.11.17 19:44

Ők koppannak az ország pedig szívni fog. Ez mindig is így volt. A NERvitézeknek meg mindegy hogy az EU pénzét vagy az ország pénzét lopják.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html