Egy európai uniós hivatal korábbi átköltöztetése Nagy-Britanniából az európai kontinensre jó mutatja, mivel járhat a nagyobb szervezetek áttelepítése. Számos alkalmazott pert indíthat emiatt, a munkatársak bére csökken és nehézzé válik a kellően tehetséges és képzett munkatársak felvétele. Egy mindössze 40 fős szervezetről beszélünk - írja a Politico európai kiadása.

A bűnüldöző szervezetek uniós képzési központja (Agency for Law Enforcement Training, CEPOL) három évvel ezelőtt költözött át Londonból Budapestre. A szervezetet 2005-ben hozták létre azért, hogy oktassa az EU vezető beosztású rendőrtisztjeit és erősítse a rendvédelmi szervek európai együttműködését. Irodáit Londonba, a brit rendőrség fejlesztési központja mellé telepítették.

Kapcsolódó

Sokba került

Theresa May, az előző két brit kormány belügyminisztere 2011-ben megelégelte, hogy a hivatal fenntartására kapott uniós támogatás nem fedezi annak évi ötmillió fontos költségét. Ezért javasolta a szervezet elköltöztetését valahova máshova az EU-n belül. Hét város indult a CEPOL-ért, köztük Hága és Budapest.

Brüsszel spórolni akart, ezért azt javasolta, hogy olvasszák be a CEPOL-t az Europolba, az unió közös rendvédelmi szervezetébe, amelynek Hágában van a székhelye. A döntéseket azonban a tagállamok kormányai hozzák az EU-ban, s ezek úgy gondolták, jobb ha a független uniós ügynökségek behálózzák a kontinenst. Így végül Budapest kapta meg a lehetőséget, hogy új otthont adjon a CEPOL-nak.

Kicsi és jelentéktelen

A képzési központ kicsi és jelentéktelen az európai adminisztrációban. Össze sem lehet hasonlítani olyan óriásokkal, mint amilyen a jelenleg még Londonban működő gyógyszer-engedélyezési hivatal, azaz Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vagy a bankfelügyeleti szervezet, azaz az Európai Bankhatóság (EBA). Ennek ellenére nem volt könnyű megmozdítani.

Fél évet vett igénybe, mire az Európai Parlament és a Tanács elfogadta azt a szabálymódosítást, amely szerint a CEPOL központja a továbbiakban már nem London. A munkatársak közül hárman úgy döntöttek, hogy nem költöznek el munkahelyükkel együtt, hét részmunkaidős dolgozót elbocsátottak, heten viszont beperelték a változás miatt munkaadójukat.

Kevesebb bér

Négyüknek sikerült barátságosan lezárni az ügyet, hárman viszont a bíróságig vitték kifogásukat amiatt, hogy csökkentették a bérüket, amelynek az indoka az volt, hogy Magyarországon alacsonyabbak a megélhetési költségek, mint Nagy-Britanniában. Az Európai Bíróság dodonai döntést hozott: az EU alkalmazottai esetén nem tekinthető abnormálisnak, hogy karrierjük során költözik a munkahelyük, ám ez pénzügyi gondokat okozhat családjuknak.

A Politico itt emlékeztet arra, hogy a CEPOL 40 fős apparátusával szemben az EMA és az EBA esetén több mint ezer emberről beszélünk. Ha ezek 10 százaléka pereskedni kezd - miután a szervezetek a brexit miatt átköltöznek a kontinensre - az jóval nagyobb felfordulást okoz majd mint a képzési intézet néhány alkalmazottjának jogvitája.

Ki menne oda?

További gond, hogy Magyarország nem olyan vonzó hely, mint Nagy-Britannia, annak ellenére, hogy a budapesti kormány minden feltételt teljesített a CEPOL fogadásával kapcsolatban. A hivatal nehezebben talál megfelelő teljes vagy részmunkaidős alkalmazottakat. Egy nyugat-európainak taszítóan alacsonynak tűnnek a kelet-közép-európai bérek.

Az Európai Bizottságnál a Politico kérése ellenére nem mentek bele abba, hogy összevessék a CEPOL költözését az EMA és az EBA áttelepítésével járó nehézségekkel. Az biztos, hogy figyelembe fogják venni az alkalmazottak és családtagjaik igényeit munkahelyükkel és annak környezetével kapcsolatban.

Piros pont

Magyarország egyébként ezúttal jól vizsgázott. A kormány és a hivatal emberei hetente egyeztettek a 2014. őszi költözés előtt. Az épületet végül a CEPOL vezetője, Detlef Schröder szerint pontosan hozzáigazították az igényeikhez. Számítástechnikai rendszerük három napra állt le és egy héten belül úgy működött, mint régen.

A munkatársak hat nemzetközi iskolából válogathattak gyerekeiknek, tanulóik pedig különböző színvonalú és árú szállodák közül választhatják ki a nekik megfelelőt. Schröder költözésre rendelkezésre álló öt hónapot ennek ellenére meglehetősen kevésnek tartotta.