Magyarokon múlhat Európa energiabiztonsága

Óriási jelentősége lehet a régió és egész Európa energiabiztonsága szempontjából, hogyan végződik a horvát INA olajtársaság és a Mol vitája, miután az előbbi cég fontos szerepet játszhat abban, hogy Horvátország az oroszoktól független európai gázimport egyik kulcsszereplője legyen.
Napi.hu, 2014. május 31. szombat, 12:45
Fotó: Napi.hu

Horvátország példát mutat egész Európának abban, hogyan kell fejlesztenie egy országnak saját, önálló energiaellátását, és eközben megerősítenie szerepét régiója energiaellátásában - mondta Ivo Josipovic horvát államfő a bne hírportálnak adott interjújában. Az ukrán válság miatt megromlott ugyan az orosz-EU viszony, ám a két fél kölcsönös függése nem változott. Ezért Brüsszelnek támogatnia kellene a belső európai energiaforrások felhasználását és az energiaellátás biztonságának erősítését.

Horvátország abban bízik, hogy több milliárd dollár befektetés érkezhet energiaiparába. Nemrégiben írták ki az ország első offshore tengeri olaj- és gázlelőhelyeinek feltárására vonatkozó tendert, és folyékony gáz fogadására alkalmas (lng)-terminált is építenek a tengerparton. Emellett kiépülhet az Adriai-tengert átszelő, azeri gázt szállító vezeték (TAP) horvátországi leágazása. Josipovic szerint mindez azzal jár, hogy a nyugat-balkáni állam a régió energetikai központjává válik. Kulcsszerepet kap az Oroszországtól független európai energiahordozó-beszerzések közvetítésében.

Hátrább az agarakkal!

Szakértők szerint azért nem eszik ilyen forrón a kását. Az említett offsore-feltárások, amelyek 2,5 milliárd dollár működőtőke-befektetést hozhatnak Horvátországnak a következő öt évben, egyelőre bizonytalanok. Egyes becslések szerint hárommilliárd hordó olajat is találhatnak, mások szerint jóval szerényebb a tengerfenék alatt lévő energiahordozó-vagyon. Igaz ugyanakkor, hogy az ország jelenleg is rendelkezik számottevő bizonyított olaj- és gázkészletekkel, ám mostanáig csak a gyengécske hazai energiatársaság, az INA próbálkozott ezek kiaknázásával.

Az lng-terminál beindulásáig szintén jó pár év van még hátra. A kormány áprilisban úgy döntött, hogy fel kell pörgetni a projektet, ám így sem várható az első gázszállítmányok fogadása 2016 előtt. Hasonló a helyzet a TAP-val. Az Azerbajdzsánt Törökországon át Olaszországot összekötő vezeték leágazása évente 10-20 milliárd köbméter gázt hozhatna Kelet-Közép-Európába, ami nem kevés, de nem is nagyon sok összevetve azzal, hogy a Gazprom tavaly 115 milliárd orosz gázt szállított Európába.

Még hátrább!

Az elemzők egy része arra hívja fel a figyelmet, az offshore olajbányászat súlyos környezeti kockázatokkal jár. Emellett mielőtt régiós központtá kívánna válni, Horvátország jobban tenné, ha megoldaná saját áramellátásának problémáját és javítaná gazdasága energiahatékonyságát. Mások azt hangsúlyozzák, hogy az európai energiabiztonság javításával kapcsolatos tárgyalások központja Brüsszel marad, még akkor is, ha az egyes EU-tagok eltérő tempóban tehetik hozzá a magukét a közöshöz.

Horvátország láthatóan az élen járók között akar lenni. Egyes szakértők éppen ezért nem kis részben pr-akcióként értékelik azt, hogy Josipovic meglehetősen sűrűn megszólal - a bne-nek adott nyilatkozata előtt a Financial Timesban jelent meg cikke ugyanerről a témáról. Minden bizonnyal igyekszik felkelteni az érdeklődést az offshore projektek iránt.

Van benne valami

Egy biztonsági és energetikai kérdésekkel foglalkozó elemző szerint Horvátországnak jó eséllyel központi szerepe lehet a régió energiaellátásának sokszínűvé tételében. Sok múlik azonban az állami olajtársaság, az INA sorsának alakulásán. A zágrábi kormány hónapok óta elmérgesedett vitát folytat a cég 49 százalékos tulajdonosával, a menedzsmentjogokat is birtokoló Mollal arról, hogy a magyar olajcég eladja-e részesedését vagy sem.

A szakértő úgy látja, hogy az államfő szereplései üzenet értékűek. A Mol ugyan szerinte szívesen eladná tulajdonrészét a Gazpromnak vagy a Rosznyeftynek, amelyeken kívül nincs érdeklődő a pakettre, ám ez szembe menne azzal, hogy Európa igyekszik csökkenteni függését az orosz gáztól. Így a jelenlegi helyzetben ki van zárva, hogy a Mol-tulajdon gazdát cseréljen, ami viszont bizonytalanná teszi az INA helyzetét akkor, amikor az ágazatában zajló folyamatok miatt a helyzet magaslatán kellene állnia.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tever kneif, 2014.06.01 09:54

@RealMan: Fantasztikus a hozzaszolas az ilyenre van szükseg, erre kell, hogy felfigyeljenek az illetekesek, akar a KORMANY is.Kell egy minden szempontbol megalapozott velemeny.

Nem az olaj, nem a gaz a jövö energiahodozoja.

Az atomerömüvek sok veszelyt rejtenek magukban.Erre van bizonyitek.

Visszaterve a megujulo energiak tarolasara: az akkumlatorok befogadokepessege manapsag meg tul kicsi.

Egyedüli megoldaskent pillanatnyilag az alpesi orszagokban es Norvegiaben van meg a lehetöteg, a vizierömüvek tarozojaba a lefolyt azaz a felhasznalt vizmennyiseg visszataplalasa, ezaltal biztositva van a tarozok vizszintjenek mindenkori tartasa, azaz az aram folyamatos termelese.

A geotermikus energia felhasznalasa csak magas hömersekletü viz feltörese eseten erdekes.
Sajnos a kinyert viz visszasajtolasa miatt nem eppen a legolcsobb.
A legujabb meresek alapjan bizonyitott, hogy helyi földrengeseket okozhatnak, vagy a visszasajtolasnal a föld elmozdulasahoz vezetnek, az epületekben karokat okoznak, repedesek stb.

A geotermikus meleg vizet, akar a visszasajtolas elötti masodlagos, meg mindig legalabb 60 Fokos vizet a mezögazdasagban kellene, folias termesztesre felhasznalni!

ITT REJLIK MAGYARORSZAG ENERGIA TARTALEKA.

NEM A GAZ es OLAJ a jövöbeli megoldas az energia elöallitasahoz!

A gaz es olaj nelkül nem müködik az IPAR: müanyaggyartas, vegyipar, gepipar, közlekedes stb.

Az elsö hozzaszolasomban SZANDEKOSAN TERELTEM el a temat, hogy a lenyeget vegyük eszre.

NEM KELL FUJNI MASOK ELKEPZELESET!!!

ITT A HELYE A KRITIKUS, DE MEGALAPOZOTT VELEMENYEKNEK!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

acdc, 2014.06.01 09:49

@RealMan:Volt már ilyen beruházás(Bős-Nagymaros)
Pont a környezetvédők fúrták meg.Pedig csak fel kellene tekerni biciklivel a Duna mentén Ausztriában.
Nem is kellene messze menni, csak mondjuk Bécsig.
Ezek szerint nekünk környezetvédőből is a legszarabb jutott, mint politikusból?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

acdc, 2014.06.01 09:41

A Kárpát medencében komoly potenciál lehetne a vízenergia, ha az országok összefognának.A jövőben hatalmas szükség lesz még egy jól működő öntözőrendszerre is, ha nem akarunk tücsköt,vagy mohát enni.
De ilyen összefogásra ezek a népek képtelenek.
Nem megújuló energiaforrásokat kiiktatni a rendszerből, viszont lehetetlen.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2014.06.01 09:23

@RealMan: Kivéve, ha éppen túl alacsony a vízállás, mint egyre több nyáron fordul elő.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RealMan, 2014.05.31 21:25

A folyami energiatermelésnél a lassú forgású generátorok segítenek, már 0,9-1,0 m/s áramlási sebességnél létezik energiatermelés - és ezt éjjel-nappal biztosítja a folyó, például a Duna. A Duna teljes hossza alkalmas erre.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html