Magyarországgal is példálóznak a brazil választás kapcsán

Brazília az 1980-as években az egyik mintaországa volt annak, ahogy egy évtizedeken át működő diktatúrát felválthat a demokrácia, míg most beállhat abba a sorba, amelyben választásokon győztes politikusok autoriter rendszereket építenek ki.
Komócsin Sándor, 2018. október 14. vasárnap, 16:12
Fotó: Pixabay

Jair Bolsonaro brazil elnökjelölt sikere nem csupán egy újabb dél-amerikai szappanopera, hanem egy olyan jelenség, amelynek globális jelentősége van. A radikális jobboldali politikus az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 46 százalékát szerezte meg, messze megelőzve munkáspárti ellenfelét, amivel ő az esélyese az október 28-ai második fordulónak. Ha győz, azzal új fejeztet nyit a liberális normák eróziójának és a populista vezetés terjedésének a világon - kezdi helyzetelemzését Gideon Rachman, a Financial Times (FT) vezető publicistája.

Bolsonaro szerinte a következő lehet az országukat erős kézzel irányító vezetők sorában. Ez a csapat már nem kevés világhírű politikusból áll. Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai, Recep Tayyip Erdogan török, Donald Trump amerikai, Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök, Narendra Modi indiai és Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök sorolható ebbe a körbe annak ellenére, hogy azért nagy különbségek vannak országaik között.

Fajsúlyos ország

Országaik között vannak demokráciák és autokráciák, megtalálhatók keleten és nyugaton, legfőbb hasonlóságuk, hogy kormányzásuk erősen személyfüggő, egyesítik a nacionalizmust a vezérkultusszal és az olyan liberális normák megvetésével, mint a szabad sajtó vagy a független igazságszolgáltatás. Ha Brazília, Latin-Amerika legnagyobb állama is beáll az ilyen vezetés alatt álló országok sorába, az jelentős változás lesz - állítja az FT cikkírója.

A világ ötödik legnépesebb országáról beszélünk, 210 milliós népességgel. Brazília GDP-je az IMF adata szerint 2055 milliárd, a Világbank szerint 2055,5 milliárd dollár volt 2017-ben, amivel mindkét világszervezet rangsora szerint a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága. Mindkét rangsorban Indiát és Franciaországot követi, illetve Olaszországot és Kanadát előzi meg.

Brazíliát az elmúlt évekig a demokratikus átalakulás és a globalizációhoz való alkalmazkodás sikeres modelljeként tartották számon, amely háta mögött hagyta története sötét, autoriter korszakát. Az utóbbi időszakban azonban recesszió erodálta a gazdaságot és egymás követték a korrupciós botrányok, amelyek nyomán az emberek kiábrándultak a hosszú ideje kormányzó Munkáspártból és a mérsékelt politikusokból.

Fordulat után fordulat

Az 1980-as évek végéig Latin-Amerika az erős emberek vezette államok kontinense volt. Mindössze három demokrácia létezett a világnak ebben a sarkában 1978-ban, miközben olyan katonai diktátorok ültek az emberek nyakán, mint Augosto Pinochet Chilében vagy Jorge Videla Argentínában. Aztán jött a fordulat - Brazília esetén 1985-ben ért véget a húszéves katonai uralom. Ez az ország regionális vezető szerepe miatt különös jelentőséggel bírt.

Ahogy akkor Brazília a politikai és gazdasági szabadság térnyerésének élvonalába került, most ismét egy globális politikai tendencia részévé válhat, csak éppen az ellenkező irányba tett fordulattal. Beállhat a liberalizmust feladó, erős emberek uralma alá kerülő országok egyre hosszabb sorába - írja Rachman.

Bolsonaro ugyan választásokon kerülhet hatalomra, nem katonai puccsal, ám a hadsereg volt századosa, aki rendszeresen fényezi az országot 1964 és 1985 között irányító katonákat. Szerinte a katonai junta megmentette meg az országot a kommunizmustól, utat nyitott a gyors gazdasági növekedés előtt és rendet tartott az országban. Alelnökjelöltje, egy nyugdíjas tábornok arról beszél, hogy csak katonai fellépéssel lehet kigyomlálni a korrupciót az államigazgatás működéséből.

Gazdasági program

Bolsonaro korábban a gazdaság állami ellenőrzése mellett szállt síkra, míg most privatizációról és adócsökkentésekről beszél. Ennek következtében a piacok politikai csillagának emelkedésével párhuzamosan erősödnek. Egyes támogatói szerint nem kell túldramatizálni botrányos kijelentéseit. Ezek célja a figyelem felkeltése, következésképpen nem szó szerint értendők. Trumpról is ezt mondták, ám míg az USA erős demokratikus intézményei képesek ellenállni egy erős embernek, a halvány demokratikus tradíciókkal bíró országok politikai rendszereit zsebre teszik az ilyen politikusok.

Emblematikus szerep

Bolsonaro azt ígérte elnökválasztási kampányában, hogy megerősíti a rendőrséget a bűnözés letörése érdekében. Olyan országban teszi ezt, amelynek hét városa szerepel a világ 20 legerőszakosabb városa között, és ahol 60 ezer gyilkosság történt 2017-ben. Ő ellene is megkíséreltek egy merényletet, ami növelte népszerűségét. Ezzel és a katonai uralom dicséretével a Fülöp-szigetek élén álló Dutertére emlékeztet, aki hatalomra kerülése után lehetővé tette, hogy rendőri halálosztagok vadásszanak a bűncselekmények gyanúsítottjaira. Emellett letartóztattatta politikai ellenfeleit.

Brazília és a Fülöp-szigetek harminc évvel ezelőtt ugyanazon az átalakuláson mentek keresztül - az utóbbi országban Ferdinand Marcos uralmát elégelte meg a nép, míg az előbbiben 20 év után először került civil az elnöki székbe. Most azt látjuk, hogy a demokratikus átalakulást egy antidemokratikus folyamat váltotta, illetve válthatja fel, amelyben Brazília méreténél, jelentőségénél fogva ismét emblematikus szerepet játszhat - véli az FT publicistája.

A fotó forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK