A brexit, ami nagyon súlyos gondot okoz az Egyesült Királyság polgárainak és üzleti vállalkozásainak csak ötödik az Európai Unió megoldandó problémáinak listáján - írja a Financial Times. Akik a szigetországban úgy gondolják, hogy az uniós politikusok meg akarják büntetni a briteket azért, mert a kilépés mellett döntöttek, tévednek.

Berlinből, Párizsból és más nyugat-európai fővárosokból nézve négy nagyobb probléma is van a brexitnél. A legfontosabb az eurózóna reformja, a második a jog uralmának súlyos korlátozása a kelet-közép-európai országokban, a harmadik a bevándorlással kapcsolatos új közös európai politikai kialakítása, a negyedik a 2019. májusi európai parlamenti választások és az Európai Bizottság új elnökének megválasztása.

A nagy kérdés

Elkerülheti-e a közös európai valutát használó országok közössége az újabb válságot, ha nem hajt végre lényeges reformot? Ez a nagy kérdés, amelyre Simon Tilford, a Centre for European Reform kutatóintézet elemzője szerint mindent megelőzően választ kell találni. A legtöbb döntéshozó azt válaszolja erre, hogy nem vagy nem valószínű.

Az eurózóna kormányai nem is vitatják a reform szükségességét, ám az ördög szokás szerint a részletekben van. Az érintett kormányok nem értenek egyet abban, milyen mélységű bankuniót valósítsanak meg, illetve hogy átalakítsák-e független intézménnyé, európai IMF-fé (EMF) az övezet biztonsági alapját, az Európai Stabilitási Mechanizmust.

Franciaország és Németország a júniusi EU-csúcsértekezletre akar előállni javaslataival. Az ezt követő vita nem lesz könnyű. Erre utal Charles Wyplosz szakértői elemzése, amely szerint az EMF mélyen belefolyna a tagállamok érdekellentéteibe, amivel kiélezhetné azokat. Kérdéses, hogy végül is ki ellenőrizné ezt a szervezetet.

Magyar-lengyel kérdés

A második legnagyobb probléma a nyugat-európai kormányok és egyes kelet-közép-európai országok vezetése közötti egyre mélyebb ellentét. Ez jóval túlmegy az politikai verseny korlátozásáról és a jogszolgáltatás függetlenségének csorbításáról folytatott vitákon. Ahogy Miroslav Singer korábbi cseh jegybankelnök fogalmazott: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szembe fordul az EU magjához tartozó országok politikai gyakorlatával.

Jellemző, hogy Angela Merkel német kancellár kormányának megalakítása után először Párizsba, majd Varsóba utazott - tehát nem Londonba. Ez is rávilágít arra, hogy a nacionalista lengyel kormány és az EU vitája a lengyel igazságügyi reformról (amely az EU szerint korlátozza a jog uralmának érvényesülését) fontosabb probléma, mint a brexit. A lengyelországi demokrácia stabilitása létkérdés a németeknek.

Bevándorlás, választás

A harmadik legfontosabb kérdés az európai bevándorlás ügyében kialakult káosz megszüntetése, a negyedik a jövő májusi európai parlamenti választások előkészítése, illetve az Európai Bizottság elnökének megválasztása. A parlament frakciói meg akarják szerezni az új vezető jelölésének jogát, míg Emmanuel Macron francia elnök úgy véli, hogy továbbra is a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak kellene döntenie az EU legfontosabb személyi kérdésében.

A brexit ezek mögé a problémák mögé szorult. Az uniós vezetőket az érdekelheti a legjobban, hogy a kiválás, amely a dolgok jelenlegi állása szerint jogilag 2019 márciusában történik, ne okozzon zűrzavart a májusi európai parlamenti szavazás előtt.

A fotó forrása: Shutterstock