Több mint 2,25 milliárd dollár értékben vásárolt államkötvényeket a súlyos pénzügyi helyzetben lévő Argentínában Michael Hasenstab, a Franklin Templeton befektetési cég alapkezelője, akit a mostanihoz hasonló korábbi kockázatos befektetési alapján Magyarország megmentőjeként is jellemzett a sajtó.

A Financial Times (FT) emlékeztet rá, hogy a pénzügyi válság idején magyar és ír, a kijevi lázadás alatt ukrán kötvények vásárlásával adott hitelt olyan országoknak, amelyeknek kétségbeejtően nagy szükségük volt finanszírozási forrásokra. Hasenstab arról ismert, hogy nagy bajban lévő országokban fektet be - foglalja össze a lényeget Bartosz Pawlowski, a lengyel mBank Private Banking befektetési vezetője, aki korábban a BNP Paribas feltörekvő piaci stratégiájáért felelt.

Nincs itt semmi látnivaló!

Hasenstab közleményéből csupán annyi derül ki, hogy Argentínával kapcsolatban alapvetően minden rendben van. A kormány továbbra is világossá teszi, hogy határozottan elkötelezett és képes rendbe tenni a gazdaságot, amely a hatalomra kerülése előtt az összeomlás szélén állt. Az elmúlt hónapokban történtek hibák, amelyek természetesek a reformok idején, ám ezeket kijavították, és haladnak tovább a helyes úton.

A hivatalos adatok szerint a Franklin Templeton 4,2 milliárd dollár értékű argentin adósságot birtokolt az első negyedév végén. Az e heti vásárlások egy másik amerikai alap, a Pimco 5,2 milliárdos befektetése fölé lökhették a Templeton kezében lévő kötvények értékét, így a cég vált Argentína legnagyobb hitelezőjévé.

Csak a kedvükért

Az argentin kormány csak azt követően dobta piaca öt- és nyolcéves lejáratú Bote névre keresztelt kötvényeit, miután a Franklin Templeton megkereste - tudta meg az FT egy az ügyhöz közelálló forrásból.

A pénzügyi felfordulás nyitánya az év elejére tehető, amikor a jegybank megváltoztatta inflációs célját és csökkentette alapkamatát. Válaszul megingott a befektetők bizalma a Mauricio Macri vezette liberális irányultságú adminisztrációban, menekülni kezdett a tőke, amit a peso jelentős értékvesztése kísért a dollárral szemben.

A központi bank válaszul kénytelen volt több lépcsőben emelni a kamatot, amely végül 40 százalékon kötött ki, a kormány pedig az IMF-hez fordult, amellyel 30 milliárd dolláros hitelről tárgyal. Sajtóhírek szerint a legkevesebb, amit a Valutaalap követel, a költségvetési hiány lefaragása. Ugyanakkor ez a lépés bejött: a Templeton bevásárlása azt mutatja, hogy - legalábbis a kockázatkedvelő - befektetők bizalma visszatért az ország iránt.

Az üzlet Hasenstabnak azért is jól jöhet, mert az elmúlt években nem sok babér termett neki. Túl korán vélte úgy, hogy magához tér a fejlett országok kötvénypiaca, a feltörekvő országokban idén tapasztalható pénzügyi hullámzás miatt pedig érzékeny veszteségeket szenvedett el alapja mexikói, brazil és argentin befektetésein.

Időt nyertek

Semmi kétség afelől, hogy bár ez még nem a háború vége, de a kormány megnyert egy fontos csatát - értékelte az elmúlt napok eseményeit Paul McNamara, a GAM pénzügyi szolgáltató alapkezelő menedzsere. Időt nyertek ahhoz, hogy vegyenek egy nagy levegőt, amely alatt összerakhatnak egy összefüggő tervet a kilábalásra.

Macri pénzügyi csapata ráfeküdhet az IMF-fel folytatandó tárgyalásokra, ami azonban nem lesz könnyű menet. Részben szembe kell néznie azzal, hogy a törvényhozás nyomást gyakorol rá a közüzemi díjak csökkentése érdekében, miközben ezeket éppen azért növelték, hogy leszorítsák a költségvetési hiányt, ami az IMF első számú elvárása lesz.

Nem felejtenek

A másik nehézség, amellyel a kormány szembe kerül, hogy máris tüntetések kezdődtek a Valutaalap szerepvállalása ellen: a tiltakozók szerint a szervezet csak bizonyos szektorok profitját garantálja, miközben vannak olyan családok, amelyek éheznek.

A Macri-administration bő két évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta csökkentette az energia és a közlekedés ártámogatását, több ezer közalkalmazottak bocsátott el, miközben mérsékelte az agrár-ipari szektor adóit. Az intézkedések egyik célja a tavaly 25 százalékra gyorsult infláció megfékezése lett volna.

Sok argentinnél kicsapja a biztosítékot az IMF visszatérése az országba, ugyanis még emlékeznek rá, hogy hitelfeltételei hozzájárultak az ország gazdasági összeomlásához 2000-ben. A Valutaalapnak Nestor Kirchner korábbi elnök mutatott ajtót 2003-ban, ezt követően az ország átütemezte adósságát, ám képtelen volt hitelhez jutni a kötvénypiacokon. Ezen a mostani kormány változtatott.

A fotó forrása: Pixabay