Már 2023-ban jöhet horvát euró

Minden gazdasági megfontolás azt támasztja alá, hogy Horvátországnak csatlakoznia kell az eurózónához, ezért döntött úgy az ország, hogy az első adandó alkalommal be is vezeti a közös pénzt – mondta a jegybank elnöke. Boris Vujcic szerint jól haladnak az előkészületekkel, amennyiben a járvány engedi, már 2023-ban lehet horvát euró.
Rácz Gergő, 2021. január 26. kedd, 10:12
Fotó: Getty Images

Az ok egyszerű. Költség-haszon elemzést végeztünk, nyilvános vitát folytattunk, és az a közmegegyezés, hogy a csatlakozás előnyei jóval meghaladják a hátrányait - mondta Boris Vujcic, a Hrvatska Narodna Banka, azaz a horvát jegybank elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban.

Országa az úgynevezett gyorsítósávban van Bulgáriával együtt, miután a múlt évben csatlakoztak az euróbevezetés előszobáját jelentó ERM mechanizmushoz.

A horvát megtakarításokat tekintve a betétek több mint fele euróban van. Ezt a bankok úgy fedezik, hogy hiteleik nagyobb részét is euróban nyújtják. A kuna stabilan tartásával a jegybank a kölcsönfelvevőket védi, akiknek a bevételei kunában vannak, a hiteleik pedig euróban. A szektorok együtt - az állam, a vállalatok és a háztartások - a külső adósságot is beleértve mintegy 500 milliárd kuna értékben rendelkeznek ilyen kitettséggel, ez több, mint a teljes GDP.

Ha a kuna 10 százalékot gyengül, azonnal 10 százalékkal több adósság keletkezik. Ezt a kitettséget csak az euró bevezetésével lehet kiküszöbölni. A befektetők is elkerülnék a devizakockázatot. Számunkra a fő exportpiac az euróövezet, árukban, de még inkább szolgáltatásokban. A turizmusban érdekelt vállalatok alig várják az euró bevezetését - sorolta az érveket Vujcic.

Stabil lábakon a gazdaság

Idén a horvát GDP 5 százalék körül nőhet, ez kisebb a korábbi 6,5 százalékos előrejelzésnél, mivel 2021-et a járvány miatt korlátozásokkal kezdték.

Javuló exportteljesítményre számítanak, a turizmus idén a 2019-es szint 75 százalékát teljesítheti a tavalyi 50 százalék után. A második negyedévtől, ahogy megszűnnek a lezárások, a fogyasztás is újból komolyabb tényező lehet a növekedésben.

Minden előrejelzés szerint az inflációs, a kamat- és az árfolyamfeltételek is könnyedén teljesülnek idén Horvátországban, ahogy az államadósság-elvárás is. A Stabilitási és Növekedési Paktum szerint az államadósságnak a GDP 60 százaléka és a mostani szint közti különbség huszadával kell csökkennie. Mivel kilábalásra számítanak, az elvártnál nyilván még többel is csökkenhet az adósság.

Így a költségvetés marad a kulcstényező, ami a 2020 előtti három évben többletet produkált. Most az a kockázat, hogy elhúzódik a járvány okozta zárlat, és a kormány támogatásokat kényszerül biztosítani - derül ki az interjúból.

Idén a Magyar Nemzeti Bank Boris Vujicinak ítélte oda a Lámfalussy Díjat. Ezzel többek közt elismerte a szakember kulcsszerepét, amelyet a főtárgyaló helyetteseként országa Európai Unióba való belépésében játszott, valamint jegybankelnöki tevékenységét a monetáris politikai eszközrendszer reformjában és a kuna stabilan tartásában az ERM II.-höz való csatlakozásig.

HOZZÁSZÓLÁSOK