A hat országból kedden a bruttó hazai termékadatok gyors becslését mutatták be, a Cseh Köztársaság és Románia alacsonyabb növekedést mutatott, mint 2017 utolsó negyedévében, míg a bővülés üteme Magyarországon változatlan maradt - a KSH keddi jelentése szerint -,  a szlovák növekedés pedig gyorsabb volt.

Lengyelország is a növekedés lassulásáról számolhat be, míg Bulgáriában - a Bloomberg elemzői szerint - gyorsulhatott a bővülés, de innen még nincs hivatalos adat. A teljes csoport így is felülmúlja az euróövezet átlagos GDP-növekedését, amelyet 2 százalékra tesznek, de fontos hangsúlyozni, hogy a valutaunió a régió legnagyobb kereskedelmi partnere.

A rekordalacsony munkanélküliség és a fiskális ösztönzés növelte a belső fogyasztást és ez mindenhol motorja lett a gazdasági növekedésnek a balti államoktól a Fekete-tengerig. Azonban a közgazdászok úgy látják, hogy a növekedés csúcspontján már túl vagyunk, a monetáris és a fiskális politikák a felemelkedő infláció közepette szigorodni fognak, ez pedig fékezni fogja a keleti gazdaságokat. Az Európai Bizottság előrejelzése lassulást mutat az idei évre a volt kommunista államoknál, kettő kivétellel: Bulgária és Szlovákia felívelése folytatódhat.

"A legtöbb ország már tavaly év végén elérte a csúcsot" - idézi Árokszállási Zoltánt, az Erste Bank magyarországi elemzőjét a Bloomberg. A szakember úgy látja, hogy idén lassabb lehet a legtöbb országban a növekedés a tavalyinál, már csak azért is, mert a költségvetési számok nem igazán támasztják alá, hogy továbbra is jelentősen támogatnák a növekedést a régiós országok. A jó fiskális adatok arra engednek következtetni, hogy jelenleg nincs igazán élénkítés; különösen Romániában látszik, hogy ez lelassult, megállt.

A Bloomberg cikke szerint Románia példája mutatja, hogy mi várható a régióban. A 2007-ben csatlakozott országban 5,5 százalékos bővülést vártak éves alapon a szakértők, miközben 4 százalékra esett vissza a GDP-növekedés. De egy negyedévvel korábban még 6,7 százalék volt ez a mutató. A lakossági fogyasztás fellendülése, valamint a különböző adócsökkentések és a béremelések hatása fokozatosan elhalványul. Miközben az infláció öt éven belül már három kamatemelést váltott ki.

Csak a szlovákoknak lesz jó évük

Az iparban tapasztalható lassulás, amely a kereskedelmi többletek csökkenésében is tükröződik, valószínűleg a Cseh Köztársaság növekedését vetette leginkább vissza. Miközben a fogyasztási kiadások továbbra is erősek maradtak az EU legkisebb munkanélküliségi mutatóját produkáló országban. A 4,5 százalékkos bővülési mutató ennek ellenére is egy teljes százalékponttal elmarad 2017 utolsó negyedévétől.

Éves alapon a magyar növekedés változatlanul nőtt, 4,4 százalékkal haladta meg az előző évi 4,2 százalékos teljesítményt, ebben a legnagyobb szerepe a szolgáltatási szektor bővülésének volt a KSH szerint. A kormány költségvetési ösztönző intézkedéseken dolgozik, hogy elérje az idei 4,3 százalékos gazdasági növekedési célt, így megvalósítsa az újból megválasztott Orbán Viktor miniszterelnök által kijelölt 4 százalékot meghaladó bővülési tervet, amelyet 2022-ig akar fenntartani. Ebben optimizmusra ad okot, hogy a jósoltnál magasabb lett a mostani szám is.

A kormányfő még a választások előtt beszélt arról, hogy a kormány terve az, hogy az embereknél hagyja a pénzt, akik a fogyasztással hajthatják fel a gazdaságot. Viszont ez egyelőre azt eredményezte, hogy a behozatal gyors bővülése a lassabban növekvő exporttal együtt a folyó fizetési mérleg csökkenéséhez vezetett.

Lengyelország, a régió legnagyobb gazdasága a most közölt 4,8 százalékos adattal elmarad a negyedik negyedévben mért ütemtől. Ennek legfőbb oka, hogy a háztartások fogyasztása normalizálódott, miután az adófizetők által finanszírozott gyermeksegély-program hatása csillapult az év első három hónapjában. A növekedés Szlovákiában kissé felgyorsult 3,6 százalékra, ami 0,1 százalékkal felülmúlja a tavalyi utolsó negyedévét. A kormány elvárja, hogy ebben az évben és a következőben 4 százalékos bővülési mutatót érjen el az ország. Egy új Jaguar Land Rover gyár elindulásától várják a stimulust.

Baj lesz Magyarországon

Még a múlt héten közölt elemzésében arra mutat rá a Deutsche Welle, hogy az eddig bámulatos magyar gazdasági adatok hosszútávon már nem fenntarthatók. A magas foglalkoztatottsági mutatók és az elvándorlás veszélyes elegye azt eredményezte, hogy hiány van szakképzett munkaerőből, amely a termelés folyamatos növekedését támogathatná.

Problémát jelent az is, hogy a kormány bízik a lakossági fogyasztás folyamatos erősödésében is. Ezt támogatandó folyamatosan emelik a béreket, az idei évre is 12-13 százalékos fizetésnövekedést ígért Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Viszont a cégeknél ez már a profitot és a bővítésekre költhető keretet emészti fel a német lap szerint.

A Deutsche Welle által megszólaltatott cégvezetők arra panaszkodtak, hogy az exportra szánt termékek árát nem emelhetik. Viszont a munkaerőhiány miatt is, folyamatosan emelniük kell a fizetéseket. Az elmaradó befektetések két vállra fektethetnék a magyar gazdaságot a romló külpiaci mutatók mellett.

Fotó: munkások a miskolci Takata gyárban.