Mindez a nemzetközi szervezet tegnap megjelent jelentéséből derül ki. A legkisebb elvonást Dél-Koreában, Mexikóban és Új-Zélandon jegyezték fel. Éves összevetésben 17 ország esetében az adóteher emelkedéséről, 12-ben csökkenésről, egy esetben pedig stagnálásról számolt be a statisztika. Az európai uniós tagállamok továbbra is jellemzően a lista elején találhatóak, azaz nemzetközi összehasonlításban magas az uniós bérek adóterhelése. Magyarországon a munkaerő-alkalmazás összköltségének 50,5 százalékát vonja el az állam, aminél csak Belgium 55,4 százalékos, illetve Németország 51,8 százalékos aránya nagyobb. Az OECD átlaga 37,3 százalék, az uniós OECD-tagok esetében pedig 42,5 százalék ez az érték. Az alkalmazás összköltsége és a nettó bér közötti rés – azaz a bruttó bérből és a munkáltató által fizetett tb-járulékból álló összköltség, illetve az szja és a munkavállalói tb-járulék átutalása után megmaradó jövedelem közötti különbség – több mint 0,6 százalékponttal csökkent az utóbbi öt évben átlagosan a fejlett országokban, az uniós tagállamokban pedig ennek duplája volt a mérséklődés. A 2004-es értékhez képest a legnagyobb csökkenést Szlovákiában jegyezték fel. Az OECD szakértői nagy jelentőséget tulajdonítanak a bérek adóterhelésének, a foglalkoztatás növekedését várják ugyanis a munkaerőköltség és a nettó bér közötti különbség mérséklésétől. A munkanélküliség által leginkább érintett alacsony keresetűek esetében 0,7 százalékkal csökkent 2000 és 2005 között az adóterhelés, Magyarország több mint 5 százalékos mérséklődése az egyik legjelentősebb a megfigyelt országok között.