A most folyó tárgyaláson résztvevő mindegyik fél számára világosnak kell lennie, hogy az ECB nem bocsát áthidaló kölcsönöket Görögország rendelkezésére - mondta Jens Weidmann egy frankfurti pénzügyi konferencián.

A jegybankárok között is kirívóan kemény vonalat vivő Weidmann régóta ellenzi, hogy az ECB a sürgősségi likviditási támogatás (Emergency Liquidity Assistance - ELA) keretében hitelezi a görög bankokat, és emiatt különféle fórumokon többször bírálta Mario Draghit, az ECB elnökét.

Weidmann szerint az ELA-t azért hozták létre, hogy átmeneti likviditási forrásként szolgáljon biztos lábakon álló, megfelelő fedezettel bíró bankoknak, nem pedig azért, hogy tartósan egyetlen pénzforrása legyen pénzintézeteknek. Jelenleg csak az ECB tud forrásokat biztosítani a görög kereskedelmi bankoknak, amelyekből a betétesek folyamatosan vonják ki pénzüket.

Közvetve az ECB tartja felszínen a görög államot is, mert Athén a piacokon nem jut hitelhez, és egyedüli pénzforrása a görög kereskedelmi bankrendszer. Maguk a bankok viszont az ECB rendes refinanszírozási csatornáin keresztül nem tudnak pénzhez jutni, mert a jegybank nem fogadhatja el fedezetként a bóvli kategóriába sorolt görög államkötvényeket.

Értesülések szerint az EKB nyolc nap alatt ötször emelte fel a görög bankok ELA plafonját, mert a számlatulajdonosok csak a múlt héten mintegy 6 milliárd euró betétet mondtak fel.