Máris megjelentek a viharfelhők - nem indul jól az észt soros elnökség

Észtország épp most vette át az EU soros elnökségét, ám máris gyűlnek a viharfelhők a kormány felett: a jelenlegi vezetés ugyanis nem biztos, hogy kihúzza a következő fél évet - írja a Bloomberg.
Szabó Zsuzsanna, 2017. július 3. hétfő, 15:24

A tavaly november óta hatalmon lévő kormányzó koalíció elveszítheti többségét a parlamentben, miután néhány "lázadó" képviselő azzal fenyeget, hogy az októberi helyi választásokra egy "ellenblokkot" hoz létre. Amennyiben ezt megteszik, akkor a legtöbb mandátummal bíró balközép Centrum Párt (CP) ki fogja zárni őket a soraiból, így viszont kisebbségi kormánya lesz Észtországnak, amely sokkal sérülékenyebb az ellenzék által támasztott kihívásokkal szemben. A döntés a héten várható - írja a Bloomberg.

Észtország egy fél évvel hamarabb kapta meg az uniós elnökséget, miután a brexitszavazást követően az Egyesült Királyság kiesett a sorból. Az 1,3 milliós lakosú balti ország - amely egyébként egy igazi technológiai központ, a Skype "szülőhazája" - a soros elnökséget a digitális közös piac népszerűsítésére szeretné felhasználni - derült ki Juri Ratas miniszterelnök szavaiból, aki 38 évével a legfiatalabb miniszterelnök az EU-ban.

Meglehetősen bizarr lenne

Meglehetősen szokatlan lenne, ha az EU soros elnökség elején vagy közepén összeomlana egy kormány, bár nem lenne példa nélküli - jegyezte meg a helyzettel kapcsolatban a Bloomberg szeirnt Andreas Kasekamp, Tartu Egyetem Balti politikatudományok tanszékének professzora. Az első emlékei szerint a Cseh Köztársaság volt, ami szerinte meglehetősen kínos volt, de túlélték.

A cseh kormány 2009-ben az ország soros elnöksége félidején vesztett el egy bizalmatlansági szavazást. Észtországban viszont 2009-2011-ben, a legnagyobb válságban vezette az országot egy kisebbségi kormány utoljára és vezette be az eurózónába a tagállamot - emlékeztet a Bloomberg.

A héten minden eldől

Ratas a koalícióval kapcsolatos aggodalmakt megpróbálta enyhíteni. A miniszterelnök a múlt héten kijelentette, hogy a koalíció stabil, mindhárom párt nagyon komolyan veszi a programját, az uniós soros elnökséget és értik is az ezzel járó felelősséget.

A CP-ben a feszültség Ratas partnereknek adott adókedvezményei, az Észtországban élő orosz ajkú kisebbségek jogai és az Oroszország Krím annektálását követően növekvő NATO-jelenlét miatt eszkalálódott. A pártot potenciálisan elhagyók között található a párt egyik alapítója és volt vezetője, Edgar Savisaar is, aki a héten még tárgyalásokat folytat a lehetséges elszakadásról.

Yana Toom, az egyik "szakadár", aki egyben európai parlamenti képviselő is, azt mondta egy televíziós kommentárjában, hogy a felek hétfőn ülnek le tárgyalni és egy "etikai kódexben" is megállapodnak.

A miniszterelnök a legrosszabbra készül

A Bloomberg szerint azonban Ratas a legrosszabbra készülhet, ugyanis parlamenti többségét összesen négy hely jelenti. A múlt héten találkozott az egyik, a parlamentben nyolc mandátummal bíró párt ellenzéki vezetőjével, aki állítása szerint csatlakozhat a koalícióhoz.

Ezzel szemben Matti Maasikas, az észt EU-ügyekért felelős miniszterhelyettes úgy vélte, hogy már semmi garancia nincs arra, hogy semmi se történjen az ész kormánnyal a soros elnökség ideje alatt, mégis inkább optimizmusának adott hangot és reményét fejezte ki, hogy az észt politikusok elég felelősek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a kormánynak, hogy folytathassa a munkát.

A jelek szerint Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke sem aggódik. A Bloomberg szerint pénteken Tallinban kijelentette: a kisebb országok által rendezett soros elnökségek általában sokkal sikeresebbek, mint a nagy tagállamok által rendezettek.

Ami a rendezvényeket illeti, a balti államnak szeptember 15-én kellene otthont adnia az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásának, illetve két héttel később egy digitális témákat érintő informális csúcstalálkozónak, amelyen Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is részt vehet.

HOZZÁSZÓLÁSOK