Az Európai Bizottság (EB) kedden mutatta be a tb-rendszerek összehangolására vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatának eredményét. Az uniós testület mostani javaslata a munkavállalók mobilitásának megkönnyítésére, a mobilitást gyakorlók és az adófizetők érdekeinek védelmére, valamint a tagállami hatóságok együttműködési eszközeinek megerősítésére törekszik és korszerűbbé teszi a szabályozást, ami így igazságos, egyértelmű és könnyebben végrehajthatóvá válik - olvasható a bizottság közleményében.

A brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület arra hívja fel a figyelmet, hogy a tb-rendszerek összehangolására vonatkozó uniós előírások hiányában a személyek szabad mozgása nem volna lehetséges. E szabályok garantálják ugyanis, hogy egy másik tagállamba költözés esetén is járjon az egyéneknek társadalombiztosítás.

A bizottság reményei szerint a jelenlegi javaslat megkönnyíti a munkavállalók szabad mozgását, és védi jogaikat, ugyanakkor megerősíti a nemzeti hatóságoknak az esetleges csalások és visszaélések elleni küzdelemre szolgáló eszközeit. A javaslat szorosabb kapcsolatot teremt a társadalombiztosítási hozzájárulások fizetésének helye és a biztosítás igénybevételének helye között, hogy a tagállamokra háruló pénzügyi terhek igazságosabbá váljanak.

A javaslat a munkanélküliségi ellátások, a tartós ápolási biztosítások, a kiküldött munkavállalók társadalombiztosításának koordinálása, és a gazdasági tevékenységet nem végző polgároknak a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való hozzájutása területén teszi naprakésszé a vonatkozó uniós rendelkezéseket - olvasható a közleményben.

A javaslat négy területre vonatkozik:

1. Munkanélküliségi ellátások

Az álláskeresők az eddigi 3 hónap helyett legalább 6 hónapon keresztül vehetik igénybe a munkanélküliségi ellátást egy másik tagállamban. Így nagyobb eséllyel találnak munkát, uniós szinten javítva a betöltetlen álláshelyek és a megfelelő szakképzettségek egyensúlyát.

A határokon át ingázó munkavállalóknak (akik az egyik tagállamban laknak és egy másikban dolgoznak, és hetente legalább egyszer hazajárnak), a jövőben az az ország fizetné a munkanélküliségi ellátást, ahol az utolsó 12 hónapban dolgoztak. Ez azt az elvet testesíti meg, hogy az az ország nyújtson ellátást, amelyik beszedte a hozzájárulásokat.

A tagállamok előírhatják, hogy egy másik tagállamban megszerzett korábbi jogosultságra hivatkozva munkanélküliségi ellátásért csak olyan folyamodhat, aki legalább három hónapig munkaviszonnyal rendelkezett a területükön.

2. Tartós ápolási biztosítás

A javaslat egyértelművé teszi, hogy mi tartozik a tartós ápolási ellátások körébe, és hogy a mobilitást gyakorló polgárok hol vehetik ezeket igénybe. Ez nagyobb jogbiztonságot teremt az elöregedő társadalmakban annak az egyre növekvő rétegnek, amelynek tagjai tartós ápolásra szorulnak.

3. A gazdasági tevékenységet nem végző polgárok hozzájutása a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz

A javaslat az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján kimondja, hogy a tagállamok megtagadhatják a társadalombiztosítási ellátások nyújtását azoktól a költöző polgároktól, akik gazdaságilag inaktívak - vagyis se nem dolgoznak, se nem keresnek aktívan munkát - és az adott tagállamban nincs letelepedési joguk. A gazdaságilag inaktív polgárok akkor rendelkeznek letelepedési joggal, ha megélhetésük valamilyen módon biztosított (megfelelő anyagi fedezettel rendelkeznek), és teljes körű egészségbiztosítást kötöttek.

4. A kiküldött munkavállalók társadalombiztosításának koordinálása

Az EB javasolja a kiküldött munkavállalók társadalombiztosításával kapcsolatos adminisztratív szabályok megerősítését, melynek célja biztosítani, hogy a nemzeti hatóságok a megfelelő eszközökkel ellenőrizni tudják e munkavállalók társadalombiztosítási jogállását, és egyszerűbb együttműködési eljárást helyez kilátásba a tagállami hatóságok között az igazságtalan vagy visszaélésszerű gyakorlatok megszüntetése érdekében.

A javaslat nem módosítja a gyermekügyi ellátások exportját érintő aktuális szabályokat. A családi pótlékok indexálásáról nincs szó: a szülő munkavégzése szerinti ország fizeti a gyermek után járó családi pótlékot, és annak összege nem igazítható ki a gyermek lakhelyének figyelembevételével. Az EU-ban a családi pótlékoknak kevesebb, mint 1 százalékát utalják át egyik tagállamból a másikba - jegyzi meg a bizottság.