Bár több kutatás - például a kínai betegségkezelési központ tanulmánya vagy a francia Pasteur Intézet adatai - szerint a férfiakra veszélyesebb a koronavírus-fertőzés, két amerikai felmérés szerint mégis ők azok, akik kisebb valószínűséggel hordanak maszkot - írja a Business Insider amerikai online gazdasági portál. A kaliforniai Berkeley Egyetem és a a londoni Middlesex Egyetem nem reprezentatív kutatásában 2459 egyesült államokbeli lakost kérdezett meg.

Stigmaként tekintenek a maszkra

Az eredmények azt mutatták, hogy az amerikai férfiak között magasabb volt azok aránya, akik szerint a maszkviselés miatt gyengének tűnnek, az arcot takaró védőeszközök nem elég trendik és megbélyegezik a viselőjüket. Ugyancsak a férfiak közül gondolták azt kevesebben, hogy komolyan érintené őket a koronavírus.

Ugyanakkor a kutatók szerint ez a különbség szinte eltűnik az olyan megyékben, ahol kötelezővé tették a száj és az orr eltakarását. A SARS és a H1N1 járvány során végzett korábbi közvélemény-kutatások egyébként szintén arra az eredményre jutottak, hogy a nők hajlamosabbak maszkot viselni.

Maszk vagy kézmosás?

A Gallup közvélemény-kutató intézet és a Knight Foundation szintén felmérte az amerikaiak maszkviselési szokásait. Ebből a kutatásból pedig az derült ki, hogy a maszkok megítélése a hivatalos ajánlásokkal párhuzamosan változott: amikor a járvány elején felszólították az amerikaiakat, hogy ne halmozzák fel az orvosi maszkokat, a megkérdezettek 88 százaléka gondolta úgy, hogy a rendszeres kézmosás hatékonyabb a vírus ellen mint a sebészi maszkok viselése.

Majd amikor áprilisban az amerikai járványügyi központ - a CDC - már azt javasolta, hogy, ha valaki nem tudja tartani a távolságot nyilvános helyen, akkor takarja el az arcát, már 32 százalék vélte úgy, hogy a maszkok ugyanannyira vagy még inkább hatásosak, mint a kézmosás. A férfiak ebben a felmérésben is rosszabbul szerepeltek: az április 14-e és 20-a között készült kutatás szerint az otthonukat elhagyó felnőttek 36 százaléka mondta, hogy mindig volt rajta maszk, amikor elhagyta az otthonát, a nők esetében ez az arány már 44 százalék, a férfiaknál viszont csak 29 százalék.

Pártállástól függően

Az amerikai maszkviselési szokásokat az is befolyásolja, hogy valaki mennyire bízik a tudományban, mennyire hisz a tudósoknak: akik adnak a kutatók szavára, azoknak a 44 százaléka felveszik a maszkot, ha elmennek otthonról. szemben a szkeptikusok 25 százalékával.

A hírek fogyasztása szintén befolyással van erre: a híreket folyamatosan követők 45 százaléka mindig eltakarja az arcát. A politikai hovatartozás is megosztja az embereket: míg a demokrata szavazók vagy a demokraták irányába hajló független politikusokkal szimpatizálók 49 százaléka, addig a republikánusok 26 százaléka hordott csak minden alkalommal maszkot. Az is jól látszik, hogy az 55 évnél idősebbek közül kerülnek ki a legtöbben azok, akik a maszkviselést a kézmosással egyenértékűnek vagy hasznosabbnak tartják a járvány féken tartásában.

Maszkvita

A maszkviselésről már a járvány kitörésekor - amikor még csak Kínában robbant be a fertőzés - komoly viták voltak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) április elején még érvényes ajánlása úgy szólt, hogy 1 méter távolságot érdemes tartani a köhögő és tüsszögő embertől, és maszkot csak a tüneteket mutató fertőzötteknek kell viselniük. (A WHO a folyamatosan érkező új kutatások alapján felülvizsgálja az ajánlásait.)

A maszkvitában fontos állomás volt az arcmaszkok szűrőképességéről az egyik legmértékadóbb tudományos lapban, a Nature-ben megjelent tanulmány, amelyről a Semmelweis Egyetem honlapja számolt be. Ebből pedig kiderült, hogy a sebészi arcmaszkok használata meggátolhatja tünetes betegek esetén a koronavírus és az influenzavírus emberről emberre történő átvitelét.

Magyarországon - a kijárási korlátozások enyhítése ellenére - a maszkviselés sok helyen kötelező, többek között az üzletekben, a tömegközlekedési eszközökön. A vendéglátásban a pincéreknek maszkot kell viselniük, a vendégeknek nem feltétlenül, de ajánlott.