Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Miközben Theresa May brit miniszterelnök még azon dolgozik, hogy három elutasító szavazás után negyedszerre elfogadtassa a parlamenttel kormánya EU-val kötött válási megállapodását, a Konzervatív Pártban elkeseredett harc indult az utódlásáért. Egyértelműnek látszik, hogy a brexit sorsát nem az előbbi, hanem az utóbbi eredménye dönti el - írja a Bloomberg. A rivális frakciók kezdik felvenni kiinduló pozíciójukat, amelyre támaszkodva megvívják a csatát a kormányzás lehetőségének megszerzéséért.

Eddig Boris Johnson volt külügyminiszter, ismert brexiter volt a verseny egyértelmű favoritja, ám Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszter vezetésével hatvanfős tory képviselőcsoport alakul, amely meg akarja akadályozni, hogy Johnson vegye át May helyét a párt élén és a miniszterelnöki poszton. Úgy vélik, hogy az ő vezetésével megállapodás nélkül szakadna ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból, ami káoszba döntené a szigetország gazdaságát. A font két százalékkal gyengült annak hatására, hogy nőtt ennek a forgatókönyvnek az esélye.

Hiábavaló próbálkozás

A Bloomberg, akárcsak a Financial Times (FT) hiábavalónak tartja a miniszterelnök próbálkozását kormánya brexitmegállapodásának elfogadtatására. Erről június első hetén szavazhat újra a parlament. A miniszterelnök bölcsen megújított változatot ígért a hét végén azt követően, hogy összeomlottak a kormány és az ellenzéki Munkáspárt sokhetes tárgyalásai egy közös brexitforgatókönyv kidolgozásáról.

A sajtóba kiszivárgott információk szerint az új javaslat csak felmelegít néhány korábbi ötletet, amelyeknek az a célja, hogy a Munkáspárt képviselői közül szavazókat szerezzenek velük. Az FT listája szerint az egyik kiegészítés a korábbi javaslattervezethez, hogy belevesznek abba EU-s munkaügyi és környezetvédelmi standardokat, amelyek tehát a kilépés után is érvényben maradnának Nagy-Britanniában.

A gond az, hogy amennyi szavazatot nyerhet esetleg az ellenzéktől a kormányfő, annyit veszít a kormánypártnál, mert a Munkáspárt alapvető célja, hogy szoros viszony maradjon fenn az EU és a szigetország között, míg a konzervatívok nagy távolságot akarnak. További probléma, hogy a sajtóinformációk szerint a "feljavított" kormányjavaslatban sem szerepel a kilépési megállapodásról tartandó megerősítő népszavazás előírása, amit az ellenzék nagy többsége akar. Enélkül újra ellene fognak szavazni.

A kicsi szövetséges

Az FT úgy tudja, hogy May újra megpróbálja meggyőzni a kormányt a parlamentben a brexitmegállapodást kivéve támogató észak-ír unionista pártot (DUP), hogy változtassa meg a véleményét. A DUP-nak gondot okoz a válási egyezség záradéka, amely szerint Észak-Írországban és az Egyesült Királyságban lényegesen eltérő szabályozási környezet alakulhat ki, miután az előbbi része maradna az egységes európai piacnak, míg az utóbbi csak a EU-s vámunóban maradna benn. Szerintük ez az első lépés lenne Észak-Írország alkotmányos leválasztásának az Egyesült Királyságról.

A DUP ezért mindhárom eddigi szavazáson szembe ment a kormánnyal, igaz, a költségvetést megszavazta és a May ellen decemberben benyújtott bizalmatlansági indítványt leszavazta. A miniszterelnök nem változtathat az említett záradékon, mert az EU ragaszkodik ahhoz, ugyanis Észak-Írország egységes piaci részvétele a feltétele annak, hogy az ír-észak-ír határ továbbra is jelképes maradjon. Ezért nagy kérdés, mit tud ajánlani a DUP-nak azon kívül, hogy utódai nevében is megígéri: London soha nem fogja végleg elengedni az észak-írek kezét.

Tele van a hócipőjük

A megállapodás nélküli brexit lehetősége ismét napirenden van - ha a parlament október végéig nem fogad el valamilyen ettől eltérő forgatókönyvet, akkor a dolgok jelenlegi állása szerint ez következik. Ezt nevezi mások mellett Adam Marshall, a Brit Kereskedelmi Kamra elnöke véletlenszerű kiszakadásnak, ami arra készteti a vállalatokat, hogy folytassák a felkészülést az ezzel járó káoszra. Ez igen sokba kerül nekik, így nem csoda, hogy az üzleti világnak tele van a hócipője az egész politikai osztállyal. Marshall szerint a politikusok vágyálmaikat követik.