Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi félórájában kijelentette, hogy a megállapodás nélküli kilépés elkerülésének két módja van: vagy az, hogy a parlament jóváhagy "egy" megállapodást, vagy az, hogy a kormány visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló bejelentést. E cikkely szabályozza - és aktiválásának csaknem két évvel ezelőtti bejelentése el is indította - a brexit-folyamatot.

Theresa May szerint az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja marad, figyelmen kívül hagyva a kilépésről hozott népszavazási döntést, a brit kormány azonban erre nem hajlandó.

A szerdai parlamenti ülésen a konzervatív frakció és az egész alsóház rangidős tagja, Kenneth Clarke - aki 49 éve képviselő, és EU-párti nézeteiről közismert - felvetette, hogy a súlyos vereség után kialakult helyzetben ki kellene terjeszteni az 50. cikkely által megszabott, alapesetben kétévi tárgyalási határidőt, annak érdekében, hogy legyen idő a brexit-folyamat lehetséges új irányainak kijelölésére.

Válaszában Theresa May kijelentette: a kormány politikája változatlanul az, hogy az Egyesült Királyság március 29-én - vagyis pontosan két évvel az 50. cikkely aktiválásának bejelentése után - kilép az Európai Unióból. A határidő kiterjesztéséről az Egyesült Királyság egyébként sem tud önállóan dönteni, ahhoz konzultációkra lenne szükség az EU-val. May szerint az EU csak akkor lenne hajlandó a tárgyalási folyamat kiterjesztésére, ha egyértelművé válik, hogy van olyan terv, amely a megállapodásos kilépés felé tereli a brexit-folyamatot.

Az 50. cikkely aktiválásáról szóló bejelentés visszavonása London szuverén joga, ez azonban a brexit-folyamat leállítását jelentené. A meghosszabbításra akkor van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul. Ebben az esetben a brexit-folyamat nem feltétlenül állna le, az Egyesült Királyság viszont nem lépne ki az EU-ból a márciusi 29-i határnapon.

Állítsa meg az órát!

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerdán szintén arra szólította fel Theresa Mayt, hogy a brit kormány "állítsa meg az órát", annak érdekében, hogy legyen idő a brexit-folyamat legutóbbi fejleményeinek értékelésére. Sturgeon nyilatkozatában megerősítette: Skócia azt szeretné, ha az Egyesült Királyság az EU-ban maradna, de egyre világosabbá válik, hogy Skócia csak akkor tudja megvédeni érdekeit, ha függetlenné válik. A brit EU-tagságról rendezett népszavazáson a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt. Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére "kirángassák" az Európai Unióból.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Lehetséges a halasztás

Szerdán az Európai Bizottság szóvivője, Margarítisz Szkínász közölte, hogy elképzelhető a brit európai uniós kiválás márciusra tervezett határidejének meghosszabbítása, ha az Egyesült Királyság ezt jó okkal kéri. A brit kormány eddig nem kért hosszabbítást, de ha a jövőben végül így tesz, akkor a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői döntenek majd az ügyben egyhangú szavazással - tette hozzá.

Nem tárgyalják újra

Az EU soros elnökségét ellátó Románia elnöke, Klaus Iohannis szerdán ezzel kapcsolatban kijelentette: Nagy-Britannia tervezett európai uniós kiválása után az EU-ban maradó országok egységesek és nem tárgyalják újra a hosszas egyeztetéssel kidolgozott, általuk korábban elfogadott, de a brit parlament által elutasított megállapodást.

Nem kell pánikba esni, nem kell mindenféle lehetséges forgatókönyv kommentálására ragadtatnunk magunkat. Az EU-27-ek elfogadták a megállapodást, és majd ha a brit kormány tisztázza álláspontját, meghozzák a szükséges intézkedéseket

- mondta Iohannis.