Az Egyesült Államok marad az olaj világpiacának domináns szereplője a következő években, 2020-ig a kitermelés növekedésének 80 százaléka az USA-ból fog érkezni - derült ki az International Energy Agency (IEA) hosszabb távú előrejelzéséből, amelyet a Bloomberg idéz. Ez azzal jár, hogy az OPEC még évekig nyomás alatt marad: hiába fogja vissza kitermelését, ezzel nem érhet el jelentős olajár-emelkedést. Tehát várhatóan az üzemanyagok sem drágulnak számottevően.

A következő öt év az USA-é lesz az olajpiacon - fejtegette Fatih Birol, az IEA igazgatója a jelentés közzététele alkalmából, hozzátéve, hogy az OPEC-nek még további két komoly kihívóval, Brazíliával és Kanadával is meg kell küzdenie. Emiatt a kartellnek alig marad lehetősége arra, hogy bővítse kitermelését, annak ellenére, hogy 2018 végén lejár az Oroszországgal közösen elfogadott kitermeléskorlátozása.

Meglepő

Az OPEC országai eddig betartották a korlátozást, sőt a vállaltnál is alacsonyabb szintre vágták vissza kitermelésüket, amivel rácáfoltak azokra a kétkedőkre, akik a korábbi tapasztalatok alapján azt várták, hogy nem fogják tartani magukat az ígéreteikhez. Ennek köszönhetően sikerült elérniük, hogy csökkenjenek a világban felhalmozott olajkészletek, amelyek túlkínálatot, s ezzel árcsökkenést okoztak.

Az árak erősödése azonban nagy lökést adott az amerikai olajpala-kitermelésnek - állapítja meg az IEA jelentése. Ennek köszönhetően a 2023-ig várható keresletnövekedés több mint felét az amerikai kitermelés fogja fedezni. A legendás Permian-medence kitermelése például megduplázódik a következő öt évben. Az USA teljes folyékony szénhidrogén-kivitele a tavalyi 13,2 millió hordó/napról 17 millióra nő.

Rossz hír

Az amerikai nyomulás, ami azzal párosul, hogy a globális kereslet a korábbinál kevésbé bővülhet, rossz hír az OPEC-nek. Az IEA csökkentette az OPEC olaja iráni kereslet növekedésére vonatkozó előrejelzését, ami azzal jár, hogy kitermelésének korlátozását 2021-ig fenn kell tartania. Enélkül túlságosan erősen nőne a kínálat, ami ismét agyoncsapná az olajárat.

A jelentősebb változásra 2023-ig kell várni. Az IEA szerint ekkor válhat feszesebbé a kereslet és kínálat viszonya. Ugyanakkor, ahogy az ábrán látszik, ez sem hoz kiugróan nagy növekedést a kartell idei év eleji kitermelési szintjéhez képest.

Gond lesz

A növekvő igények kielégítéséhez több befektetésre lenne szükség, miután az elmúlt években az olajcégek visszaeső bevételeik miatt elhalasztották beruházásaikat. Az OPEC-től nem vár sokat ezen a téren az IEA. A kartell csak napi 750 ezer hordó pluszt adhat hozzá jelenlegi kitermelési szintjéhez, ami mindössze 2,1 százalékos emelkedés.

Az Iránból és Irakból érkező többlet ellensúlyozhatja Venezuela gyengülését. A dél-amerikai ország olajkitermelési kapacitása 1940 óta nem látott alacsony szintre eshet vissza.

Visszaesik

A nagyobb kockázat azonban az, hogy a világ teljes olajipara kudarcot vall, mármint a 2015-2016-os nagy visszaesés és a tavalyi stagnálás után nem lesz képes felfuttatni a befektetéseit. Pedig erre nagy szükség lenne, miután a világ a művelés alatt álló olajmezők hozamcsökkenése miatt évente hárommillió hordó napi olajkitermelési kapacitástól esik el. Ez megfelel az Északi-tengeren lévő mezők kitermelésének.

Ezért a kitermelési tartalékkapacitás 2023-ra a 2007-es szintre esik. A világ fogyasztása napi 6,9 millió hordóval 104,7 millió hordóra megy fel. A kereslet emelkedéséért továbbra is Kína lesz a felelős.

A fotó forrása: Shutterstock